Jézus Szentséges Szíve az isteni szeretet legmagasabb rendű kifejezése – Ferenc pápa
vasárnapi Úrangyala imádsága
Vasárnap délben az immár szokásos módon zarándokok és turisták töltötték meg teljesen
a Szent Péter teret, hogy lássák és hallják a Péter utód tanítását és fogadják áldását.
„Június hagyományosan a Jézus Szíve tiszteletnek szentelt időszak, mely az isteni
szeretet legmagasabb rendű kifejezése” – kezdte beszédét a pápa és végig a Jézus Szíve
tiszteletről szólt. A népi vallásosság nagyon megbecsüli a szimbólumokat, Jézus Szíve
pedig az Isten irgalmasságának legfőbb szimbóluma; de nem képzelt szimbólum, hanem
valóságos, mely a központot képviseli, a forrást, amiből az egész emberiség számára
üdvösség fakad.
Az evangéliumban különféle hivatkozásokat találunk Jézus Szívére
vonatkozólag – mondta a pápa és példák sorát idézte. Jézus maga mondja: „Jöjjetek
hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra
az igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,28-29).
János evangélista tanúságot tesz Jézus haláláról a Kálvárián, mert ő látta, hogy a
katona lándzsadöfése után Jézus szívéből vér és víz folyt ki (Jn 19,33-34). János
ebben a jelben, mint látszólagosan esetleges mozzanatban felismeri a jövendölést:
Jézusból, a kereszten feláldozott Bárányból fakad a megbocsátás és az élet, minden
ember számára.
Jézus irgalmassága azonban nem csupán érzelem, hanem életet
adó erő, mely feltámasztja az embert – utalt a Szentatya a vasárnapi evangéliumra,
a naimi özvegyasszony fia feltámasztásának történetére (Lk 7,11-17). Jézus éppen akkor
érkezik meg ebbe a galileai faluba, amikor egy temetés zajlik. Jézus tekintetét a
fiát sirató özvegyre szegezi és Lukács így mondja: „Mikor az Úr meglátta, megesett
rajta szíve”. Ez a „compassio”, együttérzés - az Isten szeretete az ember iránt -
az az irgalom, mely Isten magatartása az emberi nyomorúság, a nélkülözés és a szenvedés
iránt. A „compassio” biblikus gyökere az anyaméhre utal, hisz az anya egészen sajátos
reakciót érez gyerekei fájdalma esetén.
„De mi ennek az irgalomnak a gyümölcse?”
– tette fel a kérdést a pápa az Úrangyala imádság során mondott beszédében. „Az élet!”.
Jézus azt mondta a naimi özvegynek: „Ne sírj!”, aztán megszólította a halott fiatalembert
és így felébresztette őt álmából. Gondoljunk csak bele, milyen szép ez! Isten irgalmassága
életet ad az embernek, és feltámasztja a halálból. Isten irgalommal néz bennünket,
irgalommal vár minket. Ne féljünk találkozni vele! Neki irgalmas a szíve! Ha megmutatjuk
neki benső sebeinket, bűneinket, ő mindig megbocsát nekünk. Tiszta irgalom! Menjünk
Jézushoz!
Az Angelus végén a pápa lengyel és olasz csoportokat köszöntött,
majd arra szólította fel a híveket, hogy ne feledjék az Isten, Krisztus szeretetét.
Ő néz, szeret és vár bennünket. Csupa szív és csupa irgalom! Menjünk bizalommal Jézushoz!”