„A keresztény élet nem esetlegesség, hanem a szeretet hivatása” – Ferenc pápa kedd
reggeli miséje
„A keresztény élet nem esetlegesség, hanem a meghívás arra, hogy Isten gyermekeivé
váljunk” – tanította Ferenc pápa kedd reggel a Szent Márta Ház kápolnájában tartott
szentmiséjén. Vele együtt koncelebrált Robert Sarah és Camillo Ruini bíboros, jelen
voltak továbbá a Cor Unum Pápai Tanács, a Pápai Életvédő Akadémia és a Specola Vaticana,
vagyis a Castel Gandolfoban működő pápai csillagvizsgáló intézet munkatársainak egy-egy
csoportja.
Ferenc pápa a kedd reggeli szentmise olvasmányához fűzte gondolatait.
A Teremtés könyve 13. fejezetében Ábrám és Lót vitájának majd különválásának története
kapcsán vallotta meg a pápa: „Amikor ezt a szöveget olvasom, a Közel-Keletre gondolok,
és kérem nagyon az Urat, adjon bölcsességet ott mindenkinek, bölcsességet, hogy ne
veszekedjünk, bölcsességet a békéért. Ábrám, miután különvált Lóttól, tovább folytatja
útját. Elhagyja a földjét és elindul, nem is tudja merre, ahová majd az Úr mutatja
neki. Ábrám folytatja az útját, mert hisz az Isten szavában, aki őt meghívta, hogy
hagyja el a földjét. És ez az ember, lehet talán kilencvenéves, most megszemléli azt
a földet, amit az Úr mutatott neki” – elmélkedett Ferenc pápa kedd reggeli szentmiséjében
Ábrahám történetéről.
„Ábrám egy ígérettel indul el a földjéről: az egész
útja egyetlen vonulás ezen ígéret felé. Útja a mi utunk számára is modell. Isten megszólítja
Ábrámot, egy személyt és ebből az emberből csinál egy népet. Ha a Teremtés könyvének
az elejére térünk vissza – mondta a pápa - akkor a teremtés leírásakor azt találjuk,
hogy Isten teremti a csillagokat, a növényeket, az állatokat, mindent… többes számban.
Végül teremti az embert, egyet. Egyedül, egyes számban. Isten mindig egyes számban
szól hozzánk, mert ő a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket. Egyedinek
teremtett bennünket. Szólt Ábrámhoz, adott neki ígéretet és arra hívta, vonuljon ki
földjéről. Minket keresztényeket is egyes számban hív: Senki közülünk nem véletlenül
keresztény. Senki! – szögezte le nyomatékkal a pápa. Van tehát egy meghívás, egy megszólítás
névvel és ígérettel. Azt mondja az Isten nekünk: Előre, menjetek! Én veletek vagyok,
mellettetek haladok! És ezt jól tudta Jézus, még életének a legnehezebb pillanataiban
is.
Isten kísér bennünket, Isten nevünkön szólít bennünket – folytatta a pápa
reggeli elmélkedését - az Isten utódokat ígér. Kicsikét ebben áll a keresztény ember
biztonsága. Nem egy esetlegesség, nem csupán véletlen, hanem megszólítás, meghívás,
ami előreküld bennünket. A keresztény élet meghívás a szeretetre, a barátságra, hogy
Isten gyermekeivé, Jézus testvérévé váljunk. Legyünk termékenyek ennek a meghívásnak
az átadásában mások felé, legyünk ennek a hívásnak az eszközei! Annyi és annyi a probléma,
vannak nehéz pillanatok, Jézus is mennyit átélt! De mindig azzal a biztonsággal: Az
Úr meghívott engem. Az Úr velem van! Az Úr megígérte nekem! És az Úr hűséges, mert
önmagát meg nem tagadhatja.
Ferenc pápa Ábrám neve kapcsán megemlítette: „Amikor
a „fölkent atya” először kapja az Ábrahám, „népek atyja” nevet, gondoljunk csak arra,
hogy mi a keresztségünkben lettünk felkenve, és így gondoljunk a keresztségünkre!”.
Ha valaki azt az ellenvetést tenné: Atyám, én bűnös vagyok…, de hiszen mindnyájan
azok vagyunk. Tudjuk ezt, létezik a probléma. Mégis, bűnösök, előre az Úrral, előre
a nekünk adott ígérettel, a termékenység ígéretével! Mondjuk el a többieknek, hogy
az Úr velünk van, hogy megszólított bennünket és soha nem hagy egyedül bennünket.
Ez a keresztény ember biztonsága. Az Úr adja meg nekünk azt a vágyat, amit Ábrahám
megkapott, hogy menjünk tovább előre, a problémák közepette is, azzal a biztonsággal,
amivel meghívott, a sok szép ígéretével - fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc
pápa a Szent Márta Házban tartott szentmiséjén.