"Soha többé háborút!" – Ferenc pápa szeptember 7-ére böjt- és imanapot hirdetett meg
Szíria és a világ békéjéért
Kedves Testvérek,
jó napot kívánok! – kezdte szeptember elsején, vasárnap délben az Úrangyala elimádkozása
előtti beszédét Ferenc pápa.
A Szent Péter teret megtöltő nemzetközi hívősereg
nagy figyelemmel hallgatta, időnként tapssal szakította meg a Szentatya rendkívül
komoly tartalmú, az egész világhoz intézett beszédét, amely ez alkalommal nem a szokásos
vasárnapi evangéliumi szakasz elemzése volt, hanem válasz az aktuális világpolitikai
helyzetre, határozott és nagy erejű tagadása a háború és az erőszak minden formájának.
„Ma, kedves testvérek szeretném tolmácsolni azt a kiáltást, amely növekvő
aggodalommal tör fel a föld minden részéről, minden nép, minden ember, az egyetlen
nagy család, az emberiség szívéből: ez a béke kiáltása! A kiáltás, amely erőteljesen
hirdeti: békés világot akarunk, a béke emberei kívánunk lenni, azt akarjuk, hogy társadalmunkban,
amelyet megosztottságok és konfliktusok tépáznak, törjön ki a béke; soha többé háborút!
Soha többé háborút! A béke végtelenül értékes ajándék, amelyet elő kell mozdítani
és oltalmazni kell” – mondta a Szentatya, majd így folytatta:
„Rendkívül nagy
szenvedéssel és aggodalommal élem meg azt a sok konfliktust, amelyek jelen vannak
világszerte, de ezekben a napokban szívemet mélyen megsebzi az, ami Szíriában történik
és aggódom a kilátásban lévő drámai fejleményekért. Erőteljes felhívást intézek a
békéért. Ez a felhívás legmélyebb bensőmből fakad! Mennyi szenvedést, mennyi pusztítást,
mennyi fájdalmat okozott és okoz a fegyverek használata abban a meggyötört országban,
főleg a védtelen polgári lakosság körében!
Különösen erőteljes határozottsággal
ítélem el a vegyi fegyverek használatát: emlékezetemben és szívemben még mindig jelen
vannak az elmúlt napok rettenetes képei! Létezik Isten ítélete és a történelem ítélete
is tetteinket illetően, és ezek elől nem menekülhetünk el! Az erőszak alkalmazása
soha nem vezet el a békéhez. A háború háborúért kiált, az erőszak erőszakért kiált”
– hangsúlyozta a pápa, majd így folytatta:
„Minden erőmmel kérem a konfliktusban
lévő feleket, hogy hallgassanak saját lelkiismeretük hangjára, ne zárkózzanak be saját
érdekeikbe, hanem úgy tekintsenek a másikra, mint testvérükre. Bátran és határozottan
lépjenek a találkozás és a tárgyalás útjára, leküzdve a vak szembenállást. Ugyanilyen
erővel buzdítom a nemzetközi közösséget is: tegyen meg minden erőfeszítést, hogy haladéktalanul
mozdítson elő világos kezdeményezéseket a kérdéses nemzet békéjéért, amelyek a párbeszéden
és a tárgyaláson alapulnak az egész szíriai nép javára.
Ne takarékoskodjanak
az erőfeszítésekkel, hanem biztosítsák a humanitárius segélynyújtást azok számára,
akiket ez a rettenetes konfliktus sújt, különös tekintettel az ország kitelepített
lakosságára, a környező országokba menekült számos személyre. A humanitárius munkatársaknak,
akik elkötelezték magukat a lakosság szenvedésének enyhítésében, biztosítsák a lehetőséget,
hogy megfelelően nyújthassanak segélyt” – hangzott a pápa felszólítása.
A
Szentatya ezután feltette a kérdést: „Mit tehetünk mi, a világ békéjéért? Ahogy János
pápa mondta: mindenki feladata, hogy újraszője igazságosságban és szeretetben az emberi
együttélés szálait (Pacem in terris – 1963. április 11).
A békéért való elkötelezettség
lánca egyesítsen minden jóakaratú embert! Erőteljes és sürgető felhívást intézek az
egész katolikus egyházhoz, amelyet kiterjesztek a többi felekezet minden keresztényére,
minden vallás követőire és nem hívő testvéreinkre: a béke olyan közkincs, amely túlmutat
minden korláton, mivel az egész emberiség java.
Hangosan megismétlem: nem
az összecsapás, a konfliktus kultúrája az, amely a népek körében és a népek között
az együttélést építi, hanem a találkozás, a párbeszéd kultúrája: ez a béke egyetlen
útja.
A béke kiáltása szálljon a magasba, hogy eljusson mindenki szívéhez;
tegyék le a fegyvert és hagyják, hogy a béke iránti vágy vezesse őket.
Ezért
kedves testvérek, elhatároztam, hogy szeptember 7-ére, Mária, a Béke Királynője születésnapjának
vigíliájára az egész egyház számára böjt- és imanapot hirdetek meg Szíria, a Közel-Kelet
és az egész világ békéjéért. Meghívom a nem katolikus keresztény testvéreket, más
vallások követőit és minden jóakaratú embert, hogy az általuk legmegfelelőbbnek ítélt
módon csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez.
Szeptember 7-én, itt a Szent
Péter téren este 7 órától éjfélig imára gyűlünk össze és bűnbánó lélekkel fohászkodunk
Istenhez ezért a nagy ajándékért a szeretett szíriai nemzet és a világon jelen lévő
minden konfliktusos és erőszakos helyzet számára. Az emberiségnek szüksége van arra,
hogy lássa a béke gesztusait és hallja a remény és a béke szavait! Arra kérek minden
helyi egyházat, hogy azon túl, hogy csatlakoznak ehhez a böjti naphoz, szervezzenek
erre a szándékra egy liturgikus cselekményt.
Máriától kérjük: segítsen nekünk,
hogy az erőszakra, a konfliktusra és a háborúra válaszoljunk a párbeszéd, a kiengesztelődés
és a szeretet erejével. Mária - Anya: Ő segítsen bennünket, hogy megtaláljuk a békét.
Mindnyájan az ő gyermekei vagyunk. Mária, segíts bennünket, hogy leküzdjük ezt a nehéz
pillanatot is és elkötelezzük magunkat, hogy minden nap, minden környezetben a találkozás
és a béke hiteles kultúráját építsük”. Ferenc pápa végül felszólította a híveket,
hogy ismételjék vele együtt: Mária, Béke Királynője, könyörögj értünk!