„Bergoglio listája” – az argentin katonai diktatúra során megmentett személyek történetei
Októberben érkezik meg a könyvesboltokba Olaszországban az Emi által kiadásra kerülő
„Bergoglio listája” c. kötet, amelyet Nello Scavo, az Avvenire olasz katolikus lap
újságírója írt. Eddig kiadatlan dokumentumokat és tanúságtételeket gyűjt össze, amelyek
feltárják, hogy Ferenc pápa akkoriban a jezsuiták argentínai provinciálisaként mennyi
embert mentett meg a katonai diktatúra üldözéseitől, amely 1976-ban kezdődött és összesen
30 ezer ember eltűnését eredményezte az évek során. A kötet szerzője, Nello Scavo
nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.
Elmondta, hogy a Bergoglio-ról kirajzolódó
kép egy ügyes embert mutat be, aki óvatosan és egy "titkosügynök" ravaszságával tett
lépéseket; aki kitűzte magának a célt, hogy üldözött emberek tucatjainak életét mentse
meg a katonai diktatúrában. Olyan embert látunk magunk előtt, aki saját életét és
jó hírét kockáztatva cselekedett.
Pontos számadatok nincsenek arról, hogy
Bergoglio atya hány személyt mentett meg, mert sohasem akart erről beszélni. Az olasz
újságíró közel húsz személy tanúságtételét gyűjtötte össze különböző időszakokból,
akik nem ismerik egymást, de más-más periódusokban megismerték Bergoglio atyát. Mindegyikük
tanúsítja, hogy legalább húsz ember megmentéséről tud. Óvatosságból tehát azt mondhatjuk,
hogy több mint száz embert mentett meg közvetlenül abban az időszakban Bergoglio atya.
Ehhez hozzáadódnak azok, akiket „közvetetten” mentett meg, elérve, hogy elkerüljék
ezek a fiatalok a letartóztatást és a kínzásokat, amelyek során esetleg más fiatalok
nevét kiadhatták volna a diktatúra képviselőinek.
Bergoglio atya megszervezett
egy rejtett hálózatot a személyek megmentésére. Valószínűleg soha senki nem fogja
ezt így elismerni, elsősorban ő maga nem – hangsúlyozta az újságíró. Befolyása, barátságai
és ismeretségei által kis szívességeket kért emberektől. Volt, aki a külföldre távozáshoz
szükséges dokumentumokat szerzett vagy híreket hozott a letartóztatásokról, személyek
üldözéséről. Bergoglio atya diákokat, felnőtteket bújtatott a Collegio Maximo di San
Miguel intézetben Buenos Aires-ben úgy, hogy saját jezsuita rendtársai sem tudtak
róla. Azt mondta róluk, hogy hivatástisztázó fiatalok vagy lelkigyakorlatot végző
szeminaristák ezek a személyek. Az intézetben bújtatásuk idején Bergoglio atya valójában
egy terv kidolgozását tanulmányozta, hogy lehetővé tegye számukra a menekülést. Sokan
elmesélték a könyv szerzőjének, hogy milyen módon tudtak illegálisan eljutni Brazíliába,
ahol szintén a jezsuitákból álló hálózat segítette Európába jutásukat.
Két
elrabolt jezsuita kiszabadításáért is elkötelezte magát Bergoglio atya. A kutatásból,
amely közvetlen tanúságtételekre és bírósági aktákra alapul, világosan ez derül ki.
Saját személyét kockára téve tett lépéseket. A könyvben a szerző rekonsturál egy személyes
találkozást Bergoglio atya és Massera admirális között, aki a tengerészet vezetője
és egy szörnyű ember volt. Abban az időszakban Bergoglio atya azért találkozott vele,
hogy elérje két papja kiszabadítását. A magyar Jálics atya maga is nyomozást végzett,
mert először azt gyanította, hogy Bergoglio atya is érintett volt benne, de aztán
arra az eredményre jutott, hogy nem, sőt életét és jó hírét kockáztatta, hogy megmentse.
Annál is inkább, mert a jezsuita rend az egyetlen, amelynek nem voltak halálos áldozatai
az argentin diktatúra idején.
Bergoglio atya munkája során hívőket és nem
hívőket, fiatalok és idősebbeket egyaránt megmentett. Gonzalo Mosca, aki ma egy neves
uruguayi szakszervezeti képviselő, elmesélte Sergio e Ana Gobelin történetét. A házaspárt
Bergoglio atya eskette. Később Sergio a diktatúra célpontjába került, letartóztatták,
három hétig kínozták. Bergoglio atyának sikerült elérni szabadlábra bocsátását és
titokban elhelyezte egy Buenos Aires-i kórházban, majd segített, hogy Olaszországba
meneküljenek, ahol a mai napig élnek. Történetük nagyon sajátos, mert bemutatja a
II. Vatikáni Zsinat új szelét, amely arra ösztönözte a jómódú családok fiataljait,
hogy Buenos Aires szegényei között éljenek. Elmesélték, hogy Bergoglio atya rendtársai
tudta nélkül rendszeresen lelkigyakorlatokat tartott a szegényeknek egy döngölt földből
és lemezekből épült barakkban – tájékoztatta a Vatikáni Rádiót Nello Scavo olasz újságíró,
az októberben megjelenő „Bergoglio listája” c. könyv szerzője.