HONLAPVatikáni Rádió
Vatikáni Rádió   
más nyelvek  

     Honlap > Egyház >  2013-10-17 09:25:23
A+ a- print this page



"Kiáltunk az irgalmas Istenhez" - P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése az évközi 29. vasárnap evangéliumáról



RealAudioMP3 A vasárnapi evangéliumi szakaszban olvasott példabeszédben Jézus arra buzdít, hogy szüntelenül imádkozzunk, állhatatosan könyörögjünk Istenhez, bízva abban, hogy gondviselő Atyánk mindig meghallgatja kéréseinket. De vajon nem azt tapasztaljuk-e sokszor, hogy hiába kérünk, hiába kiáltunk Istenhez, Ő hallgat, nem hallgatja meg kéréseinket. Véleményem szerint a kérőimádság egyik legnehezebb teológiai kérdés, és legfájdalmasabb mindennapi életünkben, főleg amikor bajban vagyunk, szenvedünk mi vagy szeretteink, amikor mélyen metsz „Isten oltókése”.

Mindenek előtt le kell szögeznünk: Jézus gyakran biztatta övéit, hogy kérjenek, és kapnak, hiszen a gondviselő Atyának sokkal jobban gondja van gyermekeire, mint az ég madaraira vagy a rét virágaira. Kétségtelen: arra is biztatott, hogy ne felejtsünk el hálát adni a kapott sok jótéteményért, erről múlt vasárnap elmélkedünk. De kérhetünk is bizalommal. Még a legszentebb imádság, a Miatyánk is csupa kérés! Mindig kérhetjük, hogy szenteltessék meg Atyánk neve, jöjjön el Országa, legyen meg akarata.

De milyen nehéz ez utóbbit kérni, amikor ránk szakad a szenvedés, hirtelen megtudjuk, hogy gyógyíthatatlan betegséggel kell megküzdenünk magunknak vagy szeretteinknek. Az öregedés, kisebbedés és a halál pedig mindenkinek osztályrésze. Jézus halála előtt a Getszemáni kertben haláltusát vívott: az Atyához könyörgött, hogy vegye el tőle a szenvedés kelyhét, de hozzáfűzte: „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd!” Jézus nem magyarázta meg a szenvedést és a halált, hanem magára vette, és megváltó kereszthalálával és feltámadásával megszabadított bennünket a Rossztól. Akik Vele egyesülnek halálában és feltámadásában, elnyerik az üdvösséget.

Mindehhez hit kell, és a hit kegyelmét is állandóan kérni kell. Ugyancsak a vasárnapi perikópában figyelmeztet Jézus: „Amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?” A hitből fakad reménységünk is. Ezért a hitért állandóan könyörögnünk kell: „Uram, növeld bennünk a hitet!” Persze, a hit nem valami tárgy, amelyet birtokolni és szaporítani lehet! A személy szellemi magatartásáról, lelki „minőségéről” van szó: az élő Istenhez való eleven kapcsolatunkról, ennek tudatosításáról, amely a szeretet tetteiben gyümölcsözik. Az élő hit növekedése tehát nem több birtoklást jelent, hanem több létet, gazdagabb lelkiséget, intenzívebb szeretetkapcsolatokat. És mindezt a feltámadt Krisztus Szentlelke viszi végbe bennünk. Ezt a Lelket, Lukács evangélista szerint, az Atya sohasem tagadja meg azoktól, akik kérik Tőle.

Hihetjük tehát, hogy ezt a kérésünket mindig meghallgatja Atyánk. Hihetjük más kéréseink meghallgatását is, még ha nem is az és úgy történik velünk, ahogy mi akarjuk vagy várjuk. Sokszor csak utólag, visszatekintve az elmúlt történésre értjük meg Isten terveit és ránk vonatkozó tetteit. De biztos a portugál közmondás: „Isten egyenesen ír görbe vonalakkal is!” És minden – baj, megpróbáltatás is – javára válik az Istent szeretőknek! Omnia cooperantur minden, tanítja Szent Pál, és Szent Ágoston hozzáfűzte: etiam peccata , még a megbánt bűnök is, - a megbocsátott bűnökért Isten irgalmas szeretetét magasztaljuk.

(Lk 18, 1-8)




Megoszt






Bemutatkozás Műsoridők Írjon a szerkesztőségnek Programkészítés a VR-ban Linkek Más nyelvek Szentszék Vatikán Pápai liturgikus szertartások
a weboldal tartalma szerzői jogi védelem alatt áll ©. webmaster / webteam / jogi feltételek / hirdetések