Sienai szentek nyomában – a Pápai Magyar Intézet kirándulása
Tóth Tamás rektor beszámolója: Nem sokkal a nemzeti
ünnep előtt a Pápai Magyar Intézetben élő atyák és papságra készülő diakónusok egy
vasárnapi kirándulás keretében Sienát keresték fel, azt a várost, amelyhez több szent
neve is kötődik. A Firenzétől mindössze 70 kilométerre fekvő toszkán város mindig
nagy szerepet töltött be Itália történetében. A hagyomány szerint Róma egyik alapítójának,
Romulusnak az unokaöccse, Senus alapította. Valójában Augustus császárt (Kr. e. 27
– Kr. u. 14) tekinthetjük a város megalapítójának, amely a középkorban fejlődött jelentős
politikai, kulturális és vallási központtá, így Európa talán legszebb gótikus városközpontjával
dicsekedhet.
A XII. században kezdték el építeni a székesegyházat, amelyet
még középkorban úgy kívántak bővíteni, hogy a jelenlegi dóm csupán az új székesegyház
kereszthajója legyen. Ez végül csupán egy félbehagyott terv maradt, azonban a sienai
katedrális még így is a gótikus építészet egyik kiemelkedő remeke. A városhoz kötődik
Sienai Szent Katalin (1347-1380) domonkos, aki béketeremtő karizmájáról vált híressé,
és aki sokat tett azért is, hogy a pápák az avignoni fogságból visszatérjenek székhelyükre,
Rómába.
II. János Pál pápa Katalint 1999-ben Európa egyik védőszentjévé nyilvánította.
Hasonlóan kiemelkedő személyiség volt a szónoklatairól híres Sienai Szent Bernardin
(1380-1440) obszerváns ferences, aki sokat tett a ferences lelkiségen belüli különböző
irányzatok egymás közötti kibékítéséért is.
A PMI-sek ellátogattak a közelben
fekvő Monte Oliveto Maggiore apátságba is, amelyet Szent Benedek reguláját követve
1313-ban alapítottak, és amely egy önálló, bencés regulát követő kongregáció székhelye
is. A monostor mindig nagy vallási és kulturális hatással volt a vidékre. Pannonhalmához
hasonlóan ma is a Szentszéknek alárendelt területi apátságként működik.