„Ébredj, ember, mély álmodból!” - P. Szabó Ferenc elmélkedése Advent 1. vasárnapjára

Advent első vasárnapjával új egyházi év – az A év – kezdődik. A VR magyar adásának felelősei kérésére (a három éves ciklus után) ismét vállaltam a heti szentírás-magyarázatot. Jézus nevében kezdem el az A év szentleckéihez fűzött elmélkedéseket. Három évig főleg az evangéliumi perikópákat vettem alapul, most jobban a második olvasmányra összpontosítok, persze e szándékom nem kizárólagos, - nem is lehet az, hiszen a liturgikus reform során úgy állították össze a három vasárnapi olvasmányt, hogy legtöbbször mindegyik a választott központi témához kapcsolódik.

Advent első vasárnapjának szentleckéjét a Római levél 13. fejezetéből vették (13, 11-14): „Itt az óra, hogy felébredjünk álmunkból. Hiszen üdvösségünk közelebb van, mint mikor hívők lettünk. Múlóban az éjszaka, a nappal közel. Vessük le hát a sötétség tetteit, s öltsük magunkra a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne lakmározásban és részegeskedésben, ne fajtalanságban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben. Inkább az Úr Jézust öltsétek magatokra, és ne dédelgessétek testeteket, hogy bűnös kívánságokra ne gerjedjen.”

Ismeretes a Vallomások könyvéből, hogy a megtérés felé közeledő Augustinus (a későbbi Szent Ágoston), szíve marcangoló keserűségében, a milánói kertben a szomszédból titokzatos hangot hallott: „Vedd, és olvasd!” Találomra kinyitotta az Írást, és éppen a Római levél most idézett szakaszát olvasta. „Nem akartam tovább olvasni, s nem is volt rá szükség. Amint a mondat végére értem, mintegy a bizonyosság fénye tódult szívembe s a kétségek minden sötétsége szétoszlott.” Ágoston becsukta a könyvet, visszament barátjához, Alipiushoz, és beszámolt neki a történtekről. Barátját is felkavarta az eset, kérte Ágostont, hogy mutassa meg neki a szöveget, de ő tovább olvasta, és már világosan látta, hogy neki szól az égi figyelmeztetés: „Karoljátok fel szeretetben azt, aki gyönge a hitben” (14, 1) A két barát Monicához sietett, aki kitörő örömmel vette tudomásul, hogy könnyei nem ömlöttek hiába. Ágoston 32. évéhez közeledett, és most megnyílt előtte az új élethez vezető út.

Most az új egyházi év kezdetén, karácsonyra készülve, kérjük Urunktól – Szent Ágoston közbenjárásával – hogy növelje hitünket, hogy határozottan levessük a sötétség cselekedeteit, és megtérve új életet kezdjünk. Igaz, mi keresztények már hittel csatlakoztunk Krisztushoz, de naponta szükségünk van arra, hogy elforduljunk a bűntől és a világosság fegyvereivel küzdjünk a Gonosz csatlósainak kísértései, a bűnös kívánságok és önzésünk megnyilvánulásai, a szeretetlenségek ellen. Jézus Krisztus tanítványai a világosság gyermekei: az igazság és a szeretet fényét kell sugározniuk életükkel. Erre a feltámadt Krisztus Lelke tesz képessé bennünket, aki szívünkbe árasztja az isteni szeretetet, és újjáteremt bennünket. Küldd el, Uram, Szentlelkedet, és bennünk, általunk megújítod a föld színét!

(Róm 13, 11-14)

A év , Advent 1. vasárnapja (2013. dec. 1)