Újra látogatható lesz a vatikáni nekropolisz: virtuális séta a kétezer éves temetőben
Az ősi Via Triumphalis mentén húzódó temetőváros a jövő évtől ismét megnyitja kapuit
a nagyközönség előtt. Az újdonságokkal kecsegtető tárlatra interneten jelentkezhetnek
be az érdeklődők. A kezdeményezést kedden mutatta be a sajtónak Antonio Paolucci,
a Vatikáni Múzeumok igazgatója, az ókori görög és római részleg kurátorával együtt.
A
vatikáni domb lejtőin elhelyezkedő temetőváros két ásatási területet foglal magába,
amelyen mintegy ötven éves különbséggel rendkívül gazdag sír-együttest tártak föl.
Ezek Augustus császár korától, vagyis a Krisztus előtti első századtól Konstantin
uralkodásáig, a Krisztus utáni negyedik századig épültek: bennük mozaikok, freskók,
stukkók, szarkofágok, sírkövek, sírfeliratok és számos tárgy került elő, amelyek a
századok során épen maradtak. Egy varázslatos utazás elemei, amelyek éppúgy lelkesítik
a szakértőket, mint a látogatókat – magyarázta rádiónknak Giandomenico Spinola, a
Vatikáni Múzeumok ókori részlegének kurátora.
Az első ásatásokat a 30-as években
végezték, de már a XVI. században is előkerültek leletek a temetővárosból. A két szektor,
amelyet most egyesítettek, az ötvenes években, illetve a 2003-2004-ben kiásott területek,
ezentúl együttesen látogatható.
Rendkívüli módon épen maradt ez a nekropolisz
- köszönhetően a földcsuszamlásoknak, amelyek betemették. Ezért lehetett rekonstruálni
a temetőváros eredeti arculatát, amelyet a látogatók 11 érintőképernyőn elhelyezett
két kisfilm segítségével megtekinthetnek. Az interaktív technika révén nem csupán
az elmúlt századokba merülhetnek el a látogatók, de bepillantást nyerhetnek a régészek,
antropológusok és a restaurátorok munkájába is. A tárlat vezetőinek a szándéka éppen
az, hogy a nekropolisz ne pusztán múzeumként, hanem kutatóműhelyként is működjön.
Ennek megfelelően a látogatók mellett láthatók lesznek régészek, amint folytatják
az ásatásokat, restaurátorok dolgoznak, és antropológusok vizsgálják majd az emberi
maradványokat – mondta még a Vatikáni Rádiónak Giandomenico Spinola.