Közel az Úr eljövetele: örüljünk! – P. Szabó Ferenc elmélkedése Advent 3. vasárnapjára

Advent 3. vasárnapja az „Öröm vasárnapja”. A hívők Karácsonykor az Úr első eljövetelét ünneplik: Isten Fia eljött, megtestesült a Szentlélek erejéből, megszületett Szűz Máriától, és az üdvösség örömhírét hirdette: halálával és feltámadásával kiszabadított bennünket a bűn halálából, és az isteni életre hívott meg bennünket.

Az egyházatyák – a Szentírás és a szenthagyomány alapján az Úr hármas eljöveteléről beszélnek. A második olvasmány a Jakab levél részlete a végső eljövetel türelmes várására buzdít, az első keresztények ugyanis közelinek vélték a parúziát, az Úrjövetet. A Máté-evangélium szakasza a Názáreti Jézus első eljövetelét előkészítő, a pusztában bűnbánatot hirdető Keresztelő Szent János alakját állítja elénk. De a feltámadt Úr, Lelke által, ma is állandóan jön, közelít hozzánk, kopogtat lelkünk ajtaján, és bebocsátást kér. E harmadik, misztikus eljövetelről írta Angelus Silesius, XVII. századi német katolikus költő: „Jézus ezerszer megszülethetne Betlehemben, ha lelkedben meg nem születik, mit sem használ neked, mert így még nem vagy megváltva.” Tehát: a megváltás megtörtént, de nekünk hittel be kell fogadunk a megváltás kegyelmét.

Örvendezzünk, mert az Úr közelít, közel van! - buzdít bennünket Szent Pál a Filippi levélben (4, 6). De míg a hitben élünk, míg vándorok vagyunk a földön, nem láthatjuk Őt. „Meg vagyunk váltva, de még reménységben élünk” (Róm 8, 24), várjuk az istengyermekség megnyilvánulását, amikor hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk Őt (vö. 1 Jn 3, 2).

Szent Ágoston írja: „Tehát akkor lesz majd a tökéletes örvendezés, akkor lesz teljes boldogság, amikor már nem a remény táplál bennünket, hanem a tiszta látás éltet. (…) De már most is örvendezzünk az Úrban! Nem kis örvendezést kelt a remény, amelyet végül is a látás vált fel. Most tehát a reményben gyakoroljuk a szeretetet.” Az Úr igazában nincs távol tőlünk, magyarázza Szent Ágoston: „A te cselekedeteid miatt van az, hogy távol van tőled az Úr. Szeresd Őt, és majd közeledik hozzád, szeresd Őt, és majd benned lakozik. ’Az Úr közel van, ne aggódjatok semmi miatt!’ (Fil 2, 6). Akarod tudni, hogy mennyire veled együtt van, ha szeretsz? Íme: ’Az Isten Szeretet’ (1Jn 4, 8). Azt kérdezed majd tőlem: ’Tudod-e, mi a szeretet?’ A szeretet az a valóság, amivel szeretünk. Mit szeretünk? A kimondhatatlan jót, az ajándékozó jót, minden jónak jóságos Teremtőjét szeretjük. Ő ad neked minden örömet, mert Tőle kaptad mindazt, aminek te örülsz. Nem a bűnről beszélek most, mert egyedül a bűnöd az, ami nem Tőle származik. A bűnödet kivéve mindent, amid csak van, ő adott neked.” (Sermo 21, 1-4)

Szent Ágoston más helyen hangsúlyozza, saját bűneire utalva: „ezek valóban enyémek.” Csakugyan, mindenki Isten előtt tegyen vallomást bűneiről, kérje Isten irgalmát rejtett bűneiért, amelyek kizárólag övéi, és csak Isten ismeri őket. E bűnbánat lehet igazi előkészület karácsonyra. Így kiengesztelődve élvezzük a szív békéjét és a tiszta örömet.

A zsoltárossal (Zsolt 63, 11) énekeljük tehát szóval és hálatelt szívvel: „Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, - őbenne dicsekszik minden igaz szívű.”
(Jak 5, 7-10; Mt 11, 2-11)