Törjük meg a tabut: ne féljünk kihívni a papot a betegekhez, mert a betegek szentségén
keresztül Jézus ad nekik vigaszt és erőt – Ferenc pápa katekézise a szerdai általános
audiencián
A Szentatya február
26-án szerdán folytatta a szentségekről szóló katekézis-sorozatát. A múlt héten a
bűnbánat szentségéről, míg ez alkalommal a betegek szentségéről elmélkedett. Régen
ezt utolsó kenetnek nevezték, mivel úgy tekintették, mint lelki vigaszt a halál közeledtével.
A betegek kenete elnevezés azonban segít, hogy a betegségre és a szenvedésre Isten
irgalmasságának távlatában tekintsünk – magyarázta Ferenc pápa.
Van egy bibliai
ikon, amely jól kifejezi a betegek kenetében megjelenő misztérium mélységét: ez az
irgalmas szamaritánus példabeszéde, amelyet Lukács evangéliumában olvashatunk (Lk
10,30-35). Valahányszor ehhez a szentséghez járulunk, az Úr Jézus a pap személyében
közel hajol a szenvedőhöz, a súlyos beteg vagy idős emberhez. A példabeszédben az
irgalmas szamaritánus segítségére siet a szenvedőnek, olajat és bort önt sebeire.
Az olaj arra emlékeztet bennünket, amelyet a püspök Húsvét előtti nagycsütörtökön
a krizmaszentelő misén áld meg, amely a betegek kenete lesz majd. A bor pedig Krisztus
szeretetének és kegyelmének a jele, amely értünk feláldozott életéből fakad és az
egyház szentségi életében fejeződik ki teljes gazdagságában. A példabeszédben a szamaritánus
a szállásadó gazdára bízta a sérült embert, hogy tovább viselje gondját, nem törődve
a költségekkel. Ma ki ez a szállásadó? – tette föl a kérdést a pápa, majd így válaszolt:
Az egyház, a keresztény közösség, mi vagyunk, akikre az Úr Jézus nap mint nap rábízza
a testben és lélekben szenvedőket, hogy mi adjuk át nekik teljes irgalmasságát és
üdvösségét.
Pontosan erről a küldetésünkről szól Jakab apostol levele, ahol
ezt az utasítást olvassuk: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház elöljáróit. Imádkozzanak
fölötte s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság üdvére lesz a
betegnek és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer” (Jak 5,14-16)
Olyan gyakorlatról van tehát szó, amely már az apostolok idejében szokásos volt –
állapította meg a Szentatya, majd hozzátette: Jézus azt tanította tanítványainak,
hogy hozzá hasonlóan szeressék a betegeket. Átadta nekik a képességet és a feladatot,
hogy a nevében adjanak vigaszt és békét nekik a betegek szentségének sajátos kegyelmén
keresztül. Nem szabad azonban megszállottan keresnünk a csodát vagy elvárni, hogy
minden esetben gyógyulást nyerjünk.
„Arról van szó, hogy Jézus biztosítja
közelségéről a betegeket, az időseket – mert minden 65 év feletti személy részesülhet
ebben a szentségben. Sokan félnek kihívni a papot a súlyos beteghez, nehogy megrémisszék,
vagy szerencsétlenséget hozzon rá. Hogy miért? Mert kicsit az az elképzelés él az
emberekben, hogy amikor papot hívnak a beteghez, rögtön utána jön a temetkezési vállalat.
De ez nem igaz! A pap azért jön, hogy segítsen a betegen vagy az idős emberen. Ezért
fontos kihívni őt, hogy feladja neki a kenetet, megáldja őt: hiszen Jézus érkezik
személyében, hogy megkönnyebbülést hozzon neki, erőt és reményt adjon, segítsen, és
megbocsássa bűneit. Mindez pedig nagyon szép, ne gondoljátok, hogy tabu!” – magyarázta
rögtönzött szavakkal Ferenc pápa.
Mindig jó tudni ugyanis, hogy a fájdalom
és a betegség pillanataiban nem vagyunk egyedül: a pap és mindazok, akik jelen vannak
a betegek kenetének átadásakor, az egész keresztény közösséget képviselik, amely egyetlen
testként Jézussal együtt veszi körül a szenvedőt és hozzátartozóit, növeli bennük
a hitet és a reményt, imádsággal és testvéri szeretettel támogatva őket. A legnagyobb
vigasz azonban abból a tényből ered, hogy a szentségben maga Jézus Urunk jelenik meg,
aki kézen fog minket és megsimogat, ahogy ő tette a betegekkel. Arra emlékeztet, hogy
immár örökké hozzá tartozunk és semmi – sem a rossz, sem a halál – nem választhat
el tőle többé. „Tartsuk meg ezt a szokást, hívjuk ki tehát a papot súlyos betegeinkhez,
időseinkhez, hogy kiszolgáltassa nekik ezt a szentséget, megadja a vigaszt, a Jézustól
származó erőt a továbbiakhoz. Tegyük meg. Köszönöm” – fejezte be szerdai katekézisét
Ferenc pápa.