„Nem a gonoszé, hanem a szereteté, az irgalmasságé, a megbocsátásé az utolsó szó”
- Ferenc pápa beszéde a nagypénteki keresztúti ájtatosság végén
A Colosseumnál megtartott
hagyományos keresztúti ájtatosságot, amelyen 40 ezer hívő vett részt, a pápa rövid
beszéddel zárta le: Isten Jézus keresztjére helyezte bűneink egész súlyát: az
összes igazságtalanságot, amelyet minden Káin elkövetett, Júdás és Péter árulásának
keserűségét, az erőszakosok hiúságát, a hamis barátok önteltségét. Olyan súlyos volt
ez a kereszt, mint a magukra hagyott személyek éjszakája, súlyos, mint szeretteink
halála, súlyos, mert magába foglalja a gonosz aljasságát. Ugyanakkor egy dicsőséges
kereszt, mint egy hosszú éjszaka hajnala, mert jelképezi Isten egész szeretetét, amely
nagyobb a mi bűneinknél és árulásainknál.
A keresztben látjuk az ember szörnyűségét,
amikor hagyja, hogy a gonosz vezesse. De látjuk Isten szeretetének végtelenségét is,
aki nem bűneink szerint bánik velünk, hanem irgalmassága szerint. Jézus keresztjénél
egészen kézzel foghatóan látjuk, hogy mennyire szeret minket Isten örökre. A kereszt
előtt „gyermekeinek” érezzük magunkat, nem pedig „dolgoknak” vagy tárgyaknak, mint
ahogy ezt Nazianzi Szent Gergely jelentette ki Krisztushoz fordulva ezzel az imával:
„Ha Te nem lennél, ó Krisztusom, meghalt teremtménynek érezném magam. Megszülettem,
és úgy érzem, hogy darabjaimra hullok szét. Eszem, alszom, pihenek és járok, megbetegszem
és meggyógyulok. Számtalan vágy és gyötrelem támad rám, élvezem a napot és mindazt,
amit a föld terem. Azután meghalok és a hús porrá lesz, mint az állatok teste, amelyeknek
nincsenek bűnei. De nekem milyen többletem van? Semmi, ha csak nem Isten. Ha Te, ó
Krisztusom nem lennél, végem lenne, halott teremtménynek érezném magam. Ó, Jézusunk,
vezess minket a kereszttől a feltámadásig és tanítsd meg nekünk, hogy nem a gonoszé
lesz az utolsó szó, hanem a szereteté, az irgalmasságé és a megbocsátásé – mondta
imájában a pápa. “Ó, Krisztus, segíts bennünket, hogy ismét így kiálthassunk: tegnap
Krisztussal együtt keresztre feszítettek, ma vele együtt megdicsőültem! Tegnap vele
meghaltam, ma élek vele együtt! Tegnap eltemettek vele együtt, ma vele feltámadtam!" "Végül
mindnyájan emlékezzünk meg a betegekről, a kereszt súlya alatt magukra hagyott személyekről,
hogy a kereszt súlya alatt megtalálják a remény erejét, a feltámadás és Isten szeretetének
erejét” – mondta a pápa, majd áldását adta a több mint 40 ezer hívőre.