Hajnal János római műterme - kiállítás a Római Magyar Akadémián
Molnár Antal történész,
a Római Magyar Akadémia igazgatója ismerteti azt a kiállítást, amelyet május 9-én,
pénteken este fél 8-kor nyit meg Csorba László, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum
főigazgatója.
Az 1913-2010 között élt Hajnal János Aba-Novák Vilmos tanítványa
volt Budapesten. 1948-ban telepedett le Rómában, így korai korszakától eltekintve
valódi római művész volt, a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar alkotómestere.
Giovanni Hajnal - ahogy Itáliában hívták - számos egyházművészeti alkotásáról
ismert világszerte. A mostani tárlat azonban személyes művészetét mutatja be, amelyet
az alázat és a nagy szakmabeli tudás jellemez.
A kiállítás kurátorai: Balázs
Kata és Németh Pál. Külön köszönet illeti Balog Zoltán minisztert, mivel az Emberi
Erőforrások Minisztériumának támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a tárlat,
amelyhez rendkívüli segítséget nyújtott Hajnal Júlia, a művész Milánóban élő lánya,
a hagyaték gondozója.
A tárlathoz kapcsolódik egy gazdagon illusztrált, színes
katalógus, amelyet Balázs Kata művészettörténész írt.
A kiállítás június 15-ig
tekinthető meg a Római Magyar Akadémián - Via Giulia 1.
A Római Magyar
Akadémia és a Balassi Intézet SAJTÓKÖZLEMÉNYE “HAJNAL JÁNOS RÓMAI MŰHELYÉBEN”
Emlékkiállítás Hajnal János műveiből a Római Magyar Akadémián 2014. május
9-én 19:30-kor nyílik meg a Balassi Intézet – Római Magyar Akadémia Galériájában a
Hajnal János műveit bemutató “Hajnal János római műhelyében” című kiállítás.
A
római magyar képzőművészeti jelenlét talán leginkább ismert, legnagyobb hatású személyisége
Hajnal János (1913-2010) volt. A kiváló tehetségű fiatal művész, Aba-Novák Vilmos
tanítványa 1948-ban telepedett le Rómában, itt élt és alkotott Giovanni Hajnal néven
2010-ben bekövetkezett haláláig. Hajnal rendkívül kiterjedt munkásságát számba venni
szinte lehetetlen, legismertebb alkotásai a római Santa Maria Maggiore bazilika, a
vatikáni VI. Pál audiencia-terem és a milánói dóm üvegablakai, illetve a római Nagy
Szent Leó templom mozaikja.
Az Örök Városban az elmúlt két évszázad alatt
megfordult sok száz magyar művész közül talán egyetlen egy sem szervesült annyira
Róma művészetében, mint Hajnal. Az ő alkotásaiban az európai kultúra két nagy dimenziója,
Észak és Dél talált egymásra: Hajnal olyan északi festő („pittore nordico”) volt,
aki teljesen eggyé lett Itáliával, a Mediterráneummal.
Azt hozta Rómába, ami
innen hiányzott, és ezt zseniális alkotóerejével olyanná formálta, amelyet Róma, Itália
mindenestül a sajátjának érzett. Hajnal alkotói világa a középkori alkotók alázatának,
hatalmas mesterségbeli tudásának és szimbolizmusának, illetve a modern művészet ma
is érvényes nyelvezetének hallatlanul termékeny együttese. Irodalmi és zenei műveltségének
köszönhetően üvegablakai, mozaikjai, könyvillusztrációi sohasem dekorációk, hanem
mindig teljes értékű interpretációk.
Hajnal „feltámasztására” nincsen tehát
szükség, hiszen Amerigo Tot mellett nincsen még egy olyan magyar művész, aki annyira
jelen lenne Itáliában, mint ő. A „másik” Hajnal János felfedezésére annál inkább.
Hajnal művészete sokkal összetettebb, sokkal több a közismert üvegablakoknál, mozaikoknál.
A Római Magyar Akadémia kiállításának nem titkoltan az a célja, hogy Hajnal
művészetének új dimenzióit mutassa meg, a szakrális mellett a személyeset, a nyilvános
terekre szabott alkotások mellett a privát szféra, a művész belső vívódásainak műremekeit.
A kiállítás tematikusan 3 részre bontható.
Az első teremben a művész
nagy számban készített illusztrációi közül a Trilussa és a Regola Sanitaria sorozatok
darabjai láthatók. Ez a blokk kiegészül a szintén unikálisnak számító két korai batikmunkával.
A kiállítás központi részét képezik azok a festmények, amelyek az önarckép,
az önreflexió eszközével beszélnek Hajnalról.
A harmadik teremben a tárlat
záróegysége azokból a színes állatrajzokból válogat, amelyek az "állatok" tematikán
keresztül megdöbbentő erővel tárják elénk az emberi érzések sokféleségét, a belső
vívódások, a félelem és a bezártság érzetét. A tárlaton szereplő művek döntő többsége
soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt. A kiállítás alkalmával az Akadémia katalógust
is publikál BALÁZS Kata kurátor és művészettörténész tanulmányával. A kiállítás
kurátorai BALÁZS Kata és NÉMETH Pál.
A tárlatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma
és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Szentszék melletti
Magyar Nagykövetség védnökségével valósult meg. A kiállítást CSORBA László, a Magyar
Nemzeti Múzeum igazgatója nyitja meg.
A kiállítás 2014. június 15-ig tekinthető
meg a Római Magyar Akadémia földszinti galériájában.
A belépés ingyenes, nyitvatartás:
hétfő-péntek 10.00–19.30, szombat 10.00–12.30 és 13.30–19.30, vasárnap 10.00–12.30
és 13.30–18.00. Bővebb információ: 0039-066889671 accademiadungheria@gmail.com
www.roma.balassiintezet.hu www.facebook.com/Accadung