A pápa válaszolt az újságírók kérdéseire a repülőn visszatérőben a Szentföldről
Imatalálkozó az izraeli
és a palesztin vezetőkkel a Vatikánban, a keresztények egysége, a szexuális visszaélések
esetei, a Római Kúria reformja, a családról szóló szinódus az elváltak és újra házasodottak
áldoztatásáról és a papi nőtlenségről, majd közelgő ázsiai utazásai Dél-Koreába, Srí
Lankára és a Fülöp-szigetekre, végül pedig egy esetleges lemondása a pápaságról –
ezek voltak azok a főbb témák, amelyekről az újságírók kérdezték a pápát.
A
Szentatya egyszerű és közvetlen stílusban válaszolt a szerteágazó kérdésekre. Meghívása
Simon Perez és Mahmud Abbasz elnöknek a vatikáni imatalálkozóra nem a közvetítést,
hanem az együttes imát célozza: „Sokat imádkozom az Úrhoz, hogy ennek a két vezetőnek,
ennek a két kormánynak legyen bátorsága előremenni. Ez az egyetlen út a békéhez”.
Jeruzsálemről
vallási szempontból szólt a pápa, mint a béke városáról a három vallás számára. Bartolomeosz
pátriárkával az egységről beszéltek, amit menet közben érünk el. Nem egy teológiai
kongresszuson, ahogy Athenagorasz mondta VI. Pálnak: „Mi együtt megyünk, nyugodtan,
a teológusokat pedig mind egy szigetre tesszük, hadd vitatkozzanak egymás között!”
Az egységért tehát együtt kell zarándokolni, együtt kell imádkozni és dolgozni, segítve
egymást. Vegyük például a Húsvét kérdését, amelyet katolikusok és ortodoxok ma különböző
időpontokban ünnepelnek. A pápa hozzáfűzte: „Mert egy kicsit nevetséges: ’Mondd csak,
a te Krisztusod mikor támad föl? - A jövő héten. – Hm, az enyém a múlt héten támadt
föl…’ Húsvét dátuma az egység jele”. A Bartolomeosz pátriárkával való kapcsolatáról
így nyilatkozott: „Testvérként beszélünk egymással. Szeretjük egymást, kölcsönösen
beszámolunk kormányzásunk nehézségeiről. Sokat beszéltünk az ökológia problémájáról,
amely mindkettőnket aggaszt. Össze akarunk fogni ennek a problémának a megoldására”.
Ami
a papok részéről kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseket illeti, a pápa
úgy fogalmazott: „Ez olyan, mintha elárulnánk az Úr testét, olyan mint a fekete mise”.
Jelenleg három püspök ellen zajlik eljárás. Senkivel nem fognak kivételezni, a zéró
tolerancia elve érvényesül minden esetben. Ferenc pápa azt is bejelentette, a közeljövőben
az egyik reggeli szentmisén, amit a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában mutat be,
jelen lesz néhány személy, aki visszaélés áldozata volt. Utána pedig személyesen fog
találkozni velük az erre felállított bizottság vezetőjével együtt. A következő
téma a Római Kúria reformja volt, amely már „jól áll” – ahogy a Szentatya fogalmazott.
A cél a struktúra egyszerűsítése, például a dikasztériumok összevonásával. Az egyik
kulcskérdés a gazdasági tényező: júliusban és augusztusban további értekezletek várhatók.
Ami a botrányokat illeti, a pápa emlékeztetett Jézus szavaira, aki elkerülhetetlennek
nevezte azokat: emberek vagyunk, mind bűnösek. A lényeg, hogy elkerüljük a további
botrányokat, ugyanis a pápa a gazdasági vezetésben áttekinthetőséget és tisztességet
akar látni. A vatikáni pénzintézetben (IOR) több száz számlát megszüntettek, amelyek
tulajdonosai nem jogosultak a számlavezetésre. A IOR azért van, hogy az egyházat szolgálja
– tette hozzá a pápa.
A család témájával foglalkozó őszi püspöki szinódus kapcsán
megvallotta: sajnálja, hogy egyesek – köztük egyházi személyek is – az egészet az
elváltak és újra házasodottak áldozásának kérdésére szűkítik le. Ahogyan azt már XVI.
Benedek többször is megállapította: tanulmányozni kell a házasságok semmissé tételének
eljárását és tisztázni, hogy az elváltak nincsenek kiközösítve azért, mert sokszor
úgy bánnak velük. A papi cölibátusra vonatkozóan úgy fogalmazott a Szentatya, hogy
az egy olyan életmód, amit értékel; ajándék az egyház számára. Azonban nem dogmáról
van szó, az ajtó tehát mindig nyitva áll, annál is inkább, mert már most is vannak
keleti rítusú katolikus nős papok.
Ferenc pápa szólt közelgő ázsiai utazásairól
is: augusztusban Dél-Koreába megy, majd januárban tervezi, hogy Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre
látogat a tájfun sújtotta régióba. Beszélt az üldözött keresztényekről, mondván: korunkban
több a vértanú, mint az egyház kezdeti időszakaiban. A jelenlegi gazdasági rendszert
pedig gyilkosnak és kiselejtezőnek nevezte, hiszen egyedül a pénz parancsol.
Végül
válaszolt az egyik újságíró kérdésére, aki arról faggatta, hogy esetleg lemondana-e
a pápaságról. „Azt teszem majd, amit az Úr mond. Imádkozom, megpróbálok Isten akarata
szerint cselekedni. XVI. Benedeknek már nem volt ereje, és őszintén, hívő és alázatos
emberként hozta meg ezt a döntést. Hetven évvel ezelőtt nem léteztek nyugalmazott
püspökök. Mi történik majd a nyugalmazott pápákkal? Úgy kell tekintenünk XVI. Benedekre,
mint egy intézményre: kinyitott egy kaput, a nyugalmazott pápák kapuját. Nyitva áll
az ajtó, hogy lesznek-e, csak Isten tudja. Én azt hiszem, hogy ha Róma püspöke úgy
érzi, fogytán az ereje, föl kell tennie magának ugyanazokat a kérdéseket, amiket Benedek
pápa tett föl” – mondta még a Szentföldről hazatérőben Ferenc pápa a repülőgépen.