Embertársaitokért végzett küldetéseteket az olasz nép nagyrabecsülése kíséri – Ferenc pápa beszéde az olasz csendőrség zarándoklatához

A Szentatya rendkívüli kihallgatást szentelt az olasz csendőröknek (carabinieri), akik most ünneplik testületük fennállásának 200. évfordulóját. A Szent Péter teret már a reggeli óráktól kezdődően megtöltötték az ország minden részéből érkezett aktív és nyugdíjas csendőrök, akiket elkísértek a rendkívüli eseményre a hozzátartozók is. A mintegy 50 ezer személynek a pápai fogadás előtt szentmisét mutatott be Santo Marcianó tábori érsek. A szertartáson jelen volt a csendőrség vezérkara, továbbá a tábori lelkészek, a csendőrség árváinak megsegítésére létesült intézmény vezetői, más katonai alakulatok képviselői.

A katonai ordinárius a szentmisén úgy emlékezett a csendőrökre, mint „a haza, a közjó, az egyes emberek, főként a gyöngék” támaszaira. Az emberek tudják rólatok, hogy a népet és a békességet szolgáljátok, olykor életetek feláldozása árán is A sok áldozat között a katonai érsek megemlítette Salvo D’Acquisto, az igazság mártírja megható példáját. (A 23 éves fiatal csendőr 1943 szeptemberében saját életét felajánlotta 22 másik életért cserében.)

A Szentmise után a hatalmas tömeg nagy örömére megjelent a téren Ferenc pápa, hogy köszöntse a csendőrség tagjait, második centenáris ünnepségük alkalmából. Az emlékezés azt jelenti – mondta a pápa -, hogy valamiképpen végig járjuk Olaszország történelmét, mivel egészen sajátságos kötelék fűzi egybe a csendőröket az olasz néppel. Kaszárnyáik az ország egész területén megtalálhatók, a legkisebb településeken és külterületeken is ők jelentik a tájékozódási pontot a közösség számára. Ez a széleskörű jelenlét lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a közösség életében, mindennapi gondjaikban, főként a nehézséggel küzdők és az elesettek között. „A ti igazi hivatásotok a szolgálat” – erősítette meg a pápa. A közrend és a személyek biztonságának védelme különösen időszerű a mai olasz társadalomban, amely nyitott, dinamikus, garantálja a jogokat. Így minden személy, mint egyén és mint a közösség tagja szabadon kifejezheti nézeteit, hogy ezzel is válaszoljon arra a különleges hivatásra, amelyet Isten fenntart mindannyiunk számára.

Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy az emberek nagy bizalmat helyeznek beléjük és méltányolják munkájukat. Ez megköveteli tőlük, hogy készségesek, türelmesek, kötelességtudók és áldozatosak legyenek munkájuk során. A csendőrök a történelem folyamán az állam hűséges szolgálói voltak és eskütételük szellemében nem egyszer vállalták életük feláldozását is. Ferenc pápa is megemlékezett Salvo D’ Acquisto példájáról, aki 23 éves korában önkéntesen itt Róma mellett, Palidoroban felajánlotta fiatal életét azért, hogy megmentsen ártatlan embereket a nácik brutalitásától. (A nápolyi származású csendőr boldoggá avatási eljárása folyamatban van.)

Ferenc pápa emlékeztetett arra is, hogy az olasz csendőrök elkötelezettsége túllép az ország határain. Külföldi missziójuk során is a béke, a biztonság, az emberi méltóság és jogok védelmezői konfliktusoktól sújtott országokban. „Tegyetek mindig világos és örömteli tanúságot segítőkészségről, főként a rászoruló és kevésbé szerencsés embertársaitok iránt.”

A Szentatya végül Mária, a Virgo Fidelis oltalmát kérte az olasz csendőrökre és hozzátartozóikra. Forduljatok hozzá bizalommal főként az fáradtság és az elcsüggedés óráiban és biztosak lehettek abban, hogy gyöngéd anyaként bemutatja Fiának, Jézusnak a ti gondjaitokat és elvárásaitokat. Végül a pápa egy bejelentést tett: szeptember 13-án zarándokként felkeresi Gorizia közelében a Redipugliai Katonai Emlékhelyet, hogy imádkozzon minden háború hősi halottajiért. E látogatás alkalmát az adta, hogy 100 évvel ezelőtt ekkor kezdődött az Első Világháború hatalmas tragédiája.

(Hozzáfűzzük: Ez az emlékhely a magyarok számára is sokat mond. Az első világháborúban a Szent Mihály-hegy fennsíkján vívták csatájukat olasz és osztrák-magyar katonák, a kőbe vésett felirat ezt hirdeti: „Vitézként küzdő olaszok és magyarok itt testvérré lettek a halálban”. Redipuglia az olasz hősi halottak temetkezési helye, de a faluban osztrák-magyar temető is van, ahol mintegy 14 ezer, jórészt magyar hősi halott nyugszik.)
(ik)