„A szabad és szabadító emlékezet valamint az Eucharisztia”

„A szabad és szabadító emlékezet valamint az Eucharisztia” – Ferenc pápa úrnapi homíliája

Jóllehet a Corpusdomini, vagyis az Úrnapja Olaszországban nem állami ünnep és így nem munkaszüneti nap, Ferenc pápa az immáron töretlen hagyománynak megfelelően székesegyházánál, a lateráni Szent János bazilika előtt tartotta meg az úrnapi szentmisét csütörtök este hét órai kezdettel.

Szentbeszédét Ferenc pápa egy idézettel kezdte: „Az Úr, a te Istened mannát adott neked, amit nem ismertél” (Deut. 8,2). „Ezek a szavak Izrael történetére vonatkoznak, akit Isten kihozott Egyiptomból, a szolgaság állapotából és negyven éven át a pusztában vezette őket az Ígéret földje felé. Miután megtelepedtek azon földön, a választott nép egy bizonyos függetlenséget és jólétet szerzett, ami azzal a veszéllyel járt, hogy elfelejti a múlt szomorú eseményeit, melyek nehézségeit az Isten segítségével és végtelen jóságával győzték le. Az Írások arra emlékeztetnek, hogy őrizzék meg a pusztai vándorlás emlékét az éhínség idején, amikor a túlélés az ő kezére volt bízva, hogy az ember megértse, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden Igéjével (Deut. 8,3).

„A fizikai éhségen túl - magyarázta a pápa – az ember egy másik éhséget is hordoz magában, amit a mindennapi táplálék nem tud kielégíteni. Ez az élet, a szeretet és az örökkévalóság utáni éhség. Ennek a jele a manna – miként az egész exodus -, mivel magába foglalta ezt a dimenziót is: olyan ételnek az alakja volt, amely kielégíti azt a mély egységet, amely az emberben van. Jézus adja nekünk ezt az ételt, sőt Ő maga lesz az élő kenyér, mely életet ad a világnak (Jn 6,51).

Az ő teste valóban étel a kenyér színében; és az ő vére valóban ital a bor színében. Nem egy közönséges eledel, mely jóllakatja a testünket, mint a manna; Krisztus teste az utolsó idők kenyere, képes életet adni, örök életet, mert ennek a kenyérnek a lényege a szeretet. Az Eucharisztiában az Úr szeretete adatik át nekünk, egy olyan nagy szeretet, mely saját magával táplál; ingyenes szeretet, mely mindig a rendelkezésére áll minden éhező személynek és azok részére, akiknek szükségük van saját erejüket megújítani. A hit tapasztalatát megélni azt jelenti, hagyjuk, hogy az Úr tápláljon minket és hogy építse az egzisztenciánkat nem anyagi javakkal, hanem el nem múló valóságokkal, melyek az Isten adományai, a Szava és a Teste”.

A jelenlegi helyzetre való tekintettel Ferenc pápa megállapította: „Ha körülnézünk, észrevesszük, hogy igen nagy kínálat van olyan ételből, mely nem az Úrtól ered, és amely látszólag nagyobb megelégedést ad. Vannak, akik pénzzel, mások sikerrel és hiábavalóságokkal, ismét mások hatalommal és gőggel táplálkoznak. De az olyan ételt, ami valóban táplál és ami jóllakat, azt csak az Úr adja nekünk! Álmodjunk hát akkor olyan eledelről, amiért a zsidók siránkoztak a pusztában, a húsért és a hagymáért, amit Egyiptomban ettek, persze közben elfelejtették, hogy ezeket az ételeket a rabszolgaság asztalánál fogyasztották el. Ezek, a kísértés pillanatában emlékeztetnek, de ez egy beteg, válogatós emlékezet. Rabszolga emlékezet és nem szabad”.

„Mindnyájan föltehetjük magunknak a kérdést – folytatta a pápa – hogy én vajon hol akarok enni? Milyen asztalnál? Az Úr asztalánál? Vagy pedig pompás falatokról álmodom, de a rabszolgaság házában? Mi is megkérdezhetjük ám magunktól: milyen az én emlékezetem? Az Úr emlékezete, ami szabaddá tesz, vagy pedig a szolgaság fokhagymája és hagymája? Milyen emlékezet lakatja jól az én lelkemet?

Az Atya azt mondja nekünk: „Mannát adtam neked, amit nem ismertél”. Szerezzük vissza ezt az emlékezetet. Ez a feladat, visszaszerezni az emlékezetet. Tanuljuk meg felismerni a hamis kenyeret, ami becsap és megront, mert az önzés, az önelégségesség és a bűn gyümölcse”.

„A körmenetben hamarosan követjük Jézust, aki valóságosan jelen van az Eucharisztiában. A Szentostya a mi mannánk, amin keresztül az Úr önmagát adja nekünk. Forduljunk hozzá bizalommal: Védelmezz minket a világi étel kísértésétől, ami rabszolgává tesz bennünket: ez mérgezett étel. Tisztítsd meg emlékezetünket, hogy ne legyen bebörtönözve az önző és evilági válogatásba, hanem legyen élő emlékezete a jelenlétednek néped történelmében, egy olyan emlék, amely a megváltó szereteted gesztusának az emlékezete” – fejezte be homíliáját Ferenc pápa az úrnapi szentmisén.

A mise végén a lateráni bazilikától indult a szentségi körmenet a Via Merulanan, mely másfél kilométeres egyenes úton vezet a Santa Maria Maggiore bazilikához. Az Eucharisztiát a körmenetben a pápa helynöke, Agostino Vallini bíboros kísérte, míg Ferenc pápa a Mária templom előtt várta a körmenetet, majd az Oltáriszentséget köszöntő imádság után szentségi áldást adott a híveknek.

(vl)