Magyar vonatkozású tárlat a 35. Rimini Meetingen – Varga János atya helyszíni tudósítása
A 35. Rimini Meeting
csütörtöki napja is bővelkedett érdekességekben. „Az igazság egy találkozás” címmel
jelentek meg Ferenc pápa hétköznap reggel a Szent Márta Házban elmondott szentbeszédei.
Ez volt a címe annak a találkozónak is, amelyen Antonio Spadaro jezsuita, a Civiltà
Cattolica folyóirat főszerkesztője, aki elsőként készíthetett exkluzív interjút a
Szentatyával élményeiről beszélt, és egyúttal bemutatta a résztvevőknek egészen közelről
a Pápát.
Az első riport elkészítésének kulisszatitkaiba adott betekintést az
olasz jezsuita: „A három együtt töltött délután nem újságírói munka volt, hanem spirituális
élmény, emberi és lelki… Nem válaszokat ad, hanem válaszol neked…és tudatában van
minden találkozás egyediségének. Egyébként úgy éreztem magam mellette, mint aki egy
működő vulkánra ült. Amikor ezt mondtam neki, elmosolyodott” – idézte fel emlékeit
a jezsuita atya. „A Szentatya gondolatai mindig nyitottak a valóságra"– folytatta.
Nála a valóság mindig felülmúlja az elveket, az elképzeléseket. A pap-újságíró elmondta,
hogy a Pápa hangsúlyozta: a valóság nem statikus, ezért a lelkiéletünk sem lehet az,
csakis dinamikus. A tapasztalat nem egy kész tény, hanem olyan, mint a tenger. Nem
érted, nem tudod felfogni, de látod a végtelen dinamikáját, és a mélyére mehetsz.
A valóság mindig mozog. Nem tudod megállítani. Neked kell megmozdulnod. A perifériára
kell menni, mert a periféria a valóság. És az megváltoztat téged. Keresni kell Istent
mindenben, mindenütt. A keresztény identitás sem egy koncepció Ferenc pápa számára.
Sokak
szerint a keresztény identitás valami állandó – »ilyen kell, hogy legyél!«. A keresztény
identitás egy dinamikus tapasztalat. A Szentatya óv saját gondolataink bálványimádásától
és a lelkesedésből származó fanatizmustól is. Spadaro atya hangsúlyozta, hogy Ferenc
pápa három dolgot tart kiemelten fontosnak: egyedül Istent imádni, szeretni egymást,
mások szolgálatára lenni, és megmutatni a példánkon keresztül nemcsak azt, hogy miben
hiszünk, hanem azt is, hogy miben remélünk és ki az, akinek helye van a bizalmunkban.
Az identitásunk nem avval azonos, amik vagyunk, hanem amit remélünk. A jövőnket illetően
a mi identitásunk csak a Jézus iránti vonzerőt foglalhat magában, és nem állhat a
prozelitizmus ideologikus dinamikájában. Jézusban remélek. Mert Ő vonz. Az vagyok,
amit remélek. Azt mondani a Misztériumnak: Te – azt jelenti, hogy az igazság egy találkozás.
Az abból fakadó csodálat hozza létre a kötődést, a kötődést, ami vonz, ami meghatároz
téged. Nagy a hasonlóság Ferenc pápa és Don Giussani megfogalmazásában – amint Don
Spadaro sodró lendületű beszámolójában többször felhívta erre a figyelmet.
A
„Fiatalok, képzés, munka” című beszélgetésben Giuliano Poletti munka- és szociálpolitikai
miniszter is részt vett, amelyen a foglalkoztatási kérdésekről esett szó.
„A
lét végső határán – a nihilizmus korában” címmel filozófusok beszélgettek. Emmausz
felé haladva – a világ minden útján Javier Echevarría Rodríguez püspök, az Opus Dei
prelátusa. Elmondta: „Istennek fontosak vagyunk, mint az emmauszi tanítványok. Az
egyház mindig találkozni akar az emberekkel, de ehhez ki kell, hogy lépjünk önmagunkból.
Ha megéljük a szeretetet, az élet teljes.” Padre Javier arról is beszélt, hogy közösségük
már kezdetben az egzisztenciális perifériák felé vette útját: „a szenvedő ember, a
szegények és a betegek, de az értelmiségiek és egyetemisták felé is fordult.”
„Közélet
– igazságosság és ingyenesség” – ebben a témában Javier Prades López a madridi San
Dámaso Egyetem rektora és Luciano Violante, az olasz parlament nyugalmazott alsóházi
elnöke beszélgettek. Az ingyenesség az igazi igazságosság kulcsa. Violante utalt Jézus
szavaira: „Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!” (Mt 10,8). De itt tulajdonképpen nem
is arról van szó egyszerűen, hogy pénz, fizetség nélkül, hanem hogy ajándékként, érdemeink
nélkül, Isten jóvoltából: milyen árat is tudnánk adni érte?” „Nem létezik az embernek
egyetlen cselekedete sem, amelyet ne előzne meg Isten szabad kezdeményezése – hangsúlyozta
López professzor. Csak az Istennel való – alapvetően ingyenes, ajándék – kapcsolatban
nyer végső értelmet az életünk.”
A programok mellett a Meeting jelentős részét
képezik a kiállítások. Idén 7 nagy kiállítás tekinthető meg és több kisebb. A nagyok:
Szépséget létrehozni. Új kezdetek a világ perifériáin, a világ végső határáig
menő új kezdeményezésekről, Explorers – felfedezők – az űrkutatásról, Az idő mélységéből:
az antik Szíria kommunikációjának és közösségének eredeténél, „Egy testben
élő ember története”. Charles Péguy halálának 100. évfordulójára , „Történetek
keletről – A kereszténység az új évezred kihívása előtt” – a Közel-keleti
keresztények szenvedéseiről, Tolsztoj - „A kiáltás és a válaszok” A Russia Christiana
kiállítása, Vidámság Társasága – A Don Bosco féle oratóriumról: „Ez az én házam!”
címmel, „A kereszténység végső határairól – Etiópia Istenhez emeli kezét –
Egy évezredes hagyomány képei”.
A kisebb kiállítások: „Egyiptom,
amikor az értékek életre kelnek” (SWAP), „A türelemtől a reményig – Majdan
tér”, „San Giuseppe Freinademetz egy kínai misszionárius Val Badia-ból”, „Kis
világ, még kisebb dolog” – Egzisztenciális perifériák Giovannino Guareschi-nél és
Enzo Jannacci-nál, „Dráma ragyogásba burkolva” – Férfiak és nők munka közben
Jean Francois Millet festményein, „Hidat készítettem nektek” címmel arról,
hogy a szeretet az egyetlen kincs, ami megosztva gyarapszik. Egy hazai vonatkozású
tárlat is szerepel a Meetingen: „Magyarország és Itália: közös történelmünk tanúi”.
„Látható tanúi vannak az évezredes kapcsolatoknak, de nem csak a múltra igaz ez, hanem
a jelenben is így van intézmények közötti együttműködések és személyek közötti barátságok
formájában" – olvasható az informatív, és gazdag kamara-kiállítás bevezetőjében.
A
kiállítás – amelyet a magyar Külügyminisztérium készíttetett és Érszegi Márk Aurél
kabinetfőnök-helyettes szerkesztett – a goriziai Centro Studium közreműködésével került
a Meetingre. Legutóbb 2010-ben volt hasonlóra példa, amikor a Magyarországi Szent
István király – a nemzet alapítója és apostola tárlat a Meeting egyik fő kiállításaként
szerepelt. A Centro Studium októberben több magyar vonatkozású kezdeményezést is szervez,
ezek egyike a most itt látható kiállítás goriziai bemutatása. A másik egy konferencia,
a harmadik egy kulturális tanulmányút Budapesten.
Itt érdemes utalni rá: A
2005-ös Meeting egyik, a velencei Szent Márk-székesegyház mozaikjairól szóló kiállításának
magyar nyelvű változata – amelyet Domokos György professzor és pázmányos diákjai készítettek
– 2014. szeptember 22. és október 22. között Budapesten (PPKE-Sophianum), október
25. és november 25. között Pécsett (Egyházmegyei Múzeum) tekinthető majd meg."
Az
5. nap estéjén színházi előadás keretében a „Máté, Isten könyvelője – Az
ember, aki nem számolt avval, hogy ő írja meg az első Evangéliumot”
címmel egyszemélyes színpadi művet mutatták be. Az apostol elmesélése alapján titkos
nézői leszünk a fellelkesült eseményeknek, amelyek magával ragadták Jézust és a Tizenkettőt.