Anyánk, az egyház nélkül nem tudunk előrehaladni – Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája
a Szent Márta Házban
Szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján Ferenc pápa homíliájában kifejtette:
a liturgia, miután elénk tárta a dicsőséges keresztet, most a szelíd és alázatos anyát
láttatja velünk. A Zsidókhoz írt levélben Pál három kemény szót hangsúlyoz: Jézus
tanult, engedelmes volt és szenvedett. Ez éppen az ellenkezője, mint ami Ádám ősatyánkkal
történt, aki nem akarta megtanulni, amit az Úr parancsolt, nem akart szenvedni és
nem akart engedelmeskedni. Jézus, bár Isten, önmagát megsemmisítette, megalázta, szolgává
tette. Ez Jézus Keresztjének a dicsősége.
Jézus azért jött el a világra, hogy
megtanuljon ember lenni, és mint ember, együtt haladjon az emberekkel. Azért jött
el a világra, hogy engedelmeskedjen és engedelmeskedett. Ezt az engedelmességet a
szenvedésből tanulta meg. Ádám egy ígérettel távozott el a Paradicsomból. Ez az ígéret
évszázadokon át ígéret maradt. Ma, Jézusnak ezzel az engedelmességével, ezzel az önmegsemmisítésével,
önmaga megalázásával, az ígéret reménnyé válik. Isten népe biztos reménnyel halad
előre. Az Anya, „az új Éva”, mint ahogy maga Pál nevezi őt, részt vesz Fiának ezen
az útján: tanult, szenvedett és engedelmeskedett. És Anyává lesz”.
Az evangéliumi
szakaszban Máriát a kereszt tövében látjuk. Jézus ezt mondja Jánosnak: „Íme, a te
anyád!”. Mária (Lélekkel) felkent Anya. Ez a mi reménységünk is. Nem vagyunk árvák,
vannak Anyáink: Mária Anyánk és az egyház is Anyánk. Az egyház is felkent Anya, amikor
Jézus és Mária útját követi: az engedelmesség, a szenvedés útját, és amikor olyan
a magatartása, hogy szüntelenül tanulni kívánja az Úr útját. Ez a két asszony – Mária
és az egyház – előbbre viszi a reményt, aki maga Krisztus, nekünk adják Krisztust,
életre keltik bennünk Krisztust. Mária nélkül nem lett volna Jézus Krisztus; az egyház
nélkül nem juthatunk előbbre – mondta hétfő reggeli homíliájában Ferenc pápa.
Két
asszony és két Anya, és mellettük van a lelkünk – a lelkünk, ami, mint ahogy Boldog
Stella-i Izsák, ciszterci apát mondta, nőies vonású, Máriára és az egyházra hasonlít. Ma,
amikor a kereszt mellett álló asszonyra tekintünk, aki megingathatatlanul követi Fiát
a szenvedésben, hogy megtanulja az engedelmességet, Őt szemlélve nézzünk az egyházra
és nézzünk Anyánkra. És nézzünk saját kis lelkünkre is, amely soha nem vész el, ha
továbbra is nő marad e mellett a két rendkívüli asszony, Mária és az egyház mellett,
akik elkísérik életünket. És mint ahogy a Paradicsomból ősatyáink egy ígérettel távoztak,
ma mi is reménnyel haladhatunk előre: azzal a reménnyel, amit a kereszt mellett szilárdan
álló Anyánk, Mária, és amit a hierarchikus Anyaszentegyházunk ad – fejezte be hétfő
reggeli homíliáját Ferenc pápa.