A pápa vasárnap délután vallási vezetőkkel találkozik a tiranai katolikus egyetemen
Az apostoli nunciatúrán az albán püspökökkel és a pápai kísérettel elköltött ebédet
követően délután 4 órakor a Szentatya a Jó Tanács Szűzanyja nevet viselő tiranai katolikus
egyetemen találkozik a balkáni ország hat nagy vallási közösségének vezetőivel: a
muzulmánok, a bektásik (egy muszlim misztikus rend), a katolikusok, ortodoxok, evangélikusok
és zsidók elöljáróival. Minden vezető 3-4 személlyel érkezik a találkozóra, amelyen
jelen lesznek az albán püspökök és a pápai kíséret tagjai is. A pápa beszédét követően
egyenként találkozik a vallási vezetőkkel és munkatársaikkal.
Itt jegyezzük
meg, hogy a bektási egy muszlim misztikus rend tagja, amelyet a közösség hagyományai
szerint az iráni Khoraszánban élt Háddzsí Bektás Valí alapított meg. A rend végleges
formája a XVI. században Anatóliában (Törökországban) alakult ki, majd a Balkánon
is elterjedt, elsősorban Albániában.
A bektási rend eredetileg az ortodox
szunnita iszlám egyik szufi rendje volt. A XVI. században azonban elfogadták a síiták
tanait, beleértve azt is, hogy Alit, Mohamed próféta negyedik utódát Allahhal és magával
a prófétával együtt mintegy szentháromságként tisztelték. Mint sok más szufi rend
tagjai, a bektásik is elég felületesen tartották be a mindennapi életre vonatkozó
iszlám törvényeket. Vallási szertartásaik során mind a nők, mind a férfiak részt vettek
a rituális borivásban és táncban. A Balkánon élő bektásik átvettek néhány keresztény
szokást is, például a rituális úrvacsorát és a gyónást. Misztikus műveik jelentős
mértékben gazdagították a szufi költészetet.
A bektási rend a XV. században
politikai jelentőségre is szert tett, mivel döntő hatást gyakorolt a janicsárokra,
a megszállt keresztény országokban toborzott ottomán elitalakulatok tagjaira. A janicsáralakulatokat
1826-ban feloszlatták, a bektásik befolyása is csökkent, de a század későbbi évtizedeiben
a rend újjászületett. Törökországban és Albániában számos kolostort újjáépítettek,
és virágzott a bektási irodalom is. 1925-ben Törökországban feloszlatták a szufi rendeket,
és a bektásik vezetői Albániába tették át székhelyüket. 1967-ben Albániában betiltották
a vallást, így ezután a bektásik csak Törökországban, a Balkán albánok lakta részein
és az Egyesült Államokban gyakorolhatták vallásukat.