VI. Pál pápa Krédója

VI. Pál pápa Szent Péter és Szent Pál vértanúságának XIX. Centenáriuma alkalmával meghirdette a „Hit Évét”. Ennek lezárásakor 1968. június 30-án ünnepélyes szentmisét mutatott be a Szent Péter téren. És homíliája alatt felolvasta Isten Népe Hitvallását, amelyet erre az alkalomra írt meg. Bevezetőjében megmagyarázta: nem tévedhetetlen megfogalmazásról van szó, hanem az Egyház ősi hitvallásának, a Niceai Krédónak a bővebb kifejtéséről, tekintetbe véve korunk szellemi lelki helyzetét. Itt mindjárt jegyezzük meg: a zsinat utáni egyházi válság kitörésének évében vagyunk, amikor szélsőséges hittel kapcsolatos torz és téves nézetek terjedtek az Egyházban – progresszív és maradi oldalról egyaránt.

Montini pápa tehát végigveszi és magyarázza a Niceai Krédó ágazatait, megmagyarázza hitünk legfontosabb tételeit. Tekintettel az Egyház – a római központ elleni kontesztálásokra, és új elhajló teológiai nézetekre (gondolhatunk itt pl. Hans Küng könyveire és megnyilatkozásaira) különös részletességgel mutatja be a zsinati egyháztant: az Egyház kettős, isteni és emberi természete, apostoli eredete, az Egyház tagjai, a tanítóhivatal, az Egyház üdvösségközvetítő szerepe, a szentségek, főleg a szentmise és az eucharisztikus jelenlét helyes értelmezése, az Egyház és a világ kapcsolata.

VI. Pál így fejezte be a Hitvallás felolvasását: „Ezt a hitet valljuk, ez a remény erősít. Így várjuk a holtak föltámadását és az örök életet. Áldott legyen a szent-szent-szent Isten. Amen.”

(szf)