2014-10-20 16:22:37

Konzisztóriumot tartottak a Vatikánban a Közel-Keletről: a keresztényeknek alapvető szerepük van a régió egyensúlyának fenntartásában


A Szentatya, 86 bíboros és pátriárka, valamint a Vatikáni Államtitkárság elöljárói részvételével október 21-én, hétfőn rendes konzisztóriumot tartottak a Vatikánban. Az ülésen beszédet mondott Ferenc pápa, majd Pietro Parolin bíboros államtitkár tájékoztatást adott az október 2-4. közötti vatikáni találkozóról, amelyen a Közel-Kelettel foglalkoztak az érintett nunciusok és diplomáciai képviselők.

Ezt követően a szinódusi aulában jelenlevő bíborosok és pátriárkák szólaltak fel. A közel-keleti egyházak pátriárkái bemutatták az iraki, szíriai, egyiptomi, szentföldi, jordániai, libanoni egyházi helyzetet és főbb problémáit. A megnyilatkozások egyes alapelveket fogalmaztak meg: a béke és a kiengesztelődés szükségességét a Közel-Keleten, a vallásszabadság védelmét, a helyi közösségek támogatását, a nemzetközi közösség szerepét, valamint a nevelés nagy jelentőségét, hogy olyan új nemzedékek szülessenek, amelyek egymással párbeszédet tudnak folytatni.

A konzisztóriumon kiemelték, hogy a Közel-Keletnek sürgősen szüksége van saját jövőjének újra meghatározására. Hangsúlyozták Jeruzsálem, mint a „hit fővárosának” jelentőségét a három nagy monoteista vallás számára. Rámutattak, hogy megoldást kell találni az izraeli-palesztin és a szíriai konfliktusra. Az Iszlám Állam által elkövetett erőszak kapcsán kijelentették, hogy Isten nevében nem lehet gyilkolni.

Megerősítették, hogy a vallásszabadság az istentiszteleti és lelkiismereti szabadsággal együtt velünk született és egyetemes alapvető emberi jog, amely érték az egész emberiség számára. Emellett ismerjék el a keresztényeknek mindazokat a polgári jogaikat, amelyek más állampolgárokat megilletnek, elsősorban azokban az országokban, ahol jelenleg a vallás és az állam különválása még nem történt meg.

A helyi vallási közösségek támogatására vonatkozóan a konzisztóriumon kiemelték, hogy a keresztények nélküli Közel-Kelet súlyos veszteség lenne mindenki számára, hiszen alapvető szerepük van a régió egyensúlyának fenntartásában és a nevelési szektorban nagy elkötelezettséggel vannak jelen.

Nélkülözhetetlen tehát a keresztények buzdítása, hogy maradjanak a Közel-Keleten és tartsanak ki missziójukban azért is, mert mindig is hozzájárultak azoknak az országoknak a jólétéhez, amelyben élnek. Ebből a szempontból áttekintették a keresztények elvándorlásának problémáját. Befogadásra kell találniuk azokban az egyházakban és államokban, ahová bevándorolnak. Szükség van megfelelő lelkipásztori struktúrákra a különböző rítusú hívek számára. Humanitárius segélyeket kell küldeni a Közel-Keletre, hogy a keresztényeket ösztönözzék az ottmaradásra. Az egyházak és az államok nyilvánítsák ki különböző módon szolidaritásukat odautazással és zarándoklatokkal.

A nevelést illetően megemlítették, hogy számos közel-keleti országban az iskolai könyvek nem beszélnek pozitívan az államétól eltérő vallásokról. A helyi intézmények részéről fontos elgondolkodni ezen. A konzisztóriumon jelenlevők hangsúlyozták, hogy vallásközi párbeszédet kell folytatni a muzulmánokkal az értelem közös alapján és élő ökumenikus együttműködésre van szükség, hogy minden közel-keleti egyház hallatni tudja hangját.

A nemzetközi közösséghez fordulva azt kérték, hogy biztosítsák a keresztény menekültek számára a lehetőséget, hogy visszatérhessenek otthonaikba biztonsági zónákat kijelölve pl. a Ninivei-síkságon. Végül, felhívást intéztek mindazokért, akiket elraboltak a Közel-Keleten, hogy a világ ne feledkezzen meg róluk.

(sv)










All the contents on this site are copyrighted ©.