Megemlékezések Montecassino-ban

Szent Benedeket VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt nyilvánította Európa védőszentjének „Pacis nuntius” kezdetű brévéjével. Benedek „a béke hírnöke, az egység munkálója, a civilizáció mestere, főleg pedig Krisztus vallásának bajnoka, és a nyugati szerzetesség megalapítója volt.”

Az évforduló az alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartanak a Montecassinói Apátságban.

Október 24-én de. fél 11-kor a bazilikában ünnepi szentmisét mutattak be az európai bencés apátok.

Október 25-én délután négy órakor ünnepi vesperásra került sor Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezetésével, az európai bencés apátok részvételével, az olaszországi európai nagykövetek és a vatikáni nunciusok jelenlétében

Most ismertetjük Parolin bíboros államtitkár homíliáját.

Emlékeztetett arra, hogy VI. Pál pápa 50 évvel ezelőtt október 24-én délelőtt feljött Montecassino-ra, ahol az 1944. február 15-i pusztító bombázás után újjászületett a bencés monostor. A bazilika újraszentelésekor mondott homíliájában ezeket mondta:

„A sok benyomás között, amelyet ez a béke háza felkelt lelkünkben, és amely uralkodik a többi felett: a békét szülő erény…Itt a béke igaznak és élőnek jelenik meg, tevékenynek és termékenynek. Nyilvánvalóvá lesz képessége az újjáépítésre, újjászületésre, újjáalakításra. Erről tanúskodnak ezek a falak. A béke hozta az újjászületést.”

Tovább elemezve Montini pápa kapcsolatait Montecassinóval és a bencés szellemmel, Parolin bíboros idézett a pápa számos bencésekhez intézett beszédéből. Egyesekben felidézte fiatalkori tapasztalatait is: a bencések liturgiáit, gregorián énekeit hallhatva szinte elragadtatásba esett. VI. Pál szerint az ima és az istenszolgálat formálta a szellemi Európát, amelynek kettős alapja a hit és az egység, vagyis az európai népek lelki egysége, amelyet az Evangélium ereje szilárdított meg, Jézus Krisztusé, akiről Szent Benedek azt állította, hogy semmit sem szabad elébe helyezni.

Itt van a fő indíték, amiért VI. Pál Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé akarta nyilvánítani: „hogy a mai embereknek legyen szinte kitapintható és szent Európa spirituális egységének eszménye, és ehhez ne hiányozzék nekik a fentről jövő segítség, hogy ezt a gyakorlatban is tervszerűen megvalósítsák.” Szent Benedek, Európa védőszentje a béke hírnöke volt, Pacis nuntius”, a pápai bréve kezdőszavaival. Ebből a brévéből idézett a bíboros: Szent Benedek szerzetes fiai megtérítették Európa népeit a Kereszttel, a könyvel és az ekével, így vetették meg Európa egysége alapjait.

A Kereszttel, vagyis Krisztus törvényével, a humanizmust tanítva a közélet rendezéséhez, elsőbbséget biztosítva az istentiszteletnek, a liturgiának. A könyvvel, vagyis a kultúra terjesztésével, átadva az antik és a humanista örökséget az utókornak. Harmadszor az ekével, megtanítva a népeket a földművelésre az „Ora et labora” bencés jelmondat szellemében.

Parolin bíboros homíliájában még emlékeztetett rá, hogy a Szentatya két nappal ezelőtt a montecassino-i területi apátságra alkalmazta VI, Pál 1976-ban kiadott „Catholica Ecclesia” kezdetű Motu proprió-ját, és ezentúl az eddig 53 plébániát magába foglaló apátság fennhatósága csak az apátsági templomra, a monostorra és a közvetlen hozzá tartozó területre terjed ki: az apát vállairól így levette az új egyházmegye intézésének gondjait, hogy inkább a monasztikus közösséggel törődjék.

A vesperás után szombaton 17 órakor megemlékező konferenciát tartanak erről a témáról: „Európa önazonossága és keresztény gyökerei.” Ezen is részt vesz Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár.

(szf)