Hitünk mércéje az Isten és testvéreink iránti szeretetünk – Ferenc pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága

Kedves testvérek, jó napot kívánok – kezdte október 26-án, vasárnap délben Ferenc pápa a Szent Péter-téren összegyűlt hívekhez intézett beszédét. A mai evangéliumi szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy az összes isteni törvény összefoglalható az Isten és a felebarátaink iránti szeretetben. Máté evangelista beszéli el, hogy néhány farizeus próbára akarta tenni Jézust (vö. 22,34-45). Az egyik törvénytudó ezzel a kérdéssel fordul hozzá: „Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben?” (36). Jézus a Második Törvénykönyvet idézve válaszol: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legfőbb: az első parancs” (37.38).

Ennél a pontnál meg is állhatott volna Jézus, de hozzátesz valamit, amit a törvénytudó nem kérdezett. Ezt mondja ugyanis: „A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” (39). Ezt a második parancsolatot sem Jézus találja ki, hanem a Leviták könyvéből idézi. Az újdonság az, hogy egymás mellé helyezi a két parancsolatot – az Isten és a felebarátaink iránti szeretetet. Kinyilatkoztatja, hogy a két törvény egymástól elválaszthatatlan és egymást kiegészíti, ugyanannak az éremnek a két oldala. Nem szerethetjük Istent anélkül, hogy szeretnénk testvéreinket és nem szerethetjük testvérünket anélkül, hogy szeretnénk Istent. Benedek pápa erre vonatkozóan nagyon szép kommentárt hagyott ránk „Deus caritas est” k. első enciklikájában (16-18.pontok) – utalt rá Ferenc pápa.

Valóban, a keresztény az Isten és a testvérek iránti szeretet látható jelével tehet tanúságot a világ és a többi ember, családja előtt. Az Isten és a felebarát iránti szeretet parancsolata nem azért az első, mert egy parancsolat-lista tetején áll. Jézus nem legfelülre, hanem a középpontba helyezi, mert a szív az, ahonnan mindennek ki kell indulnia és ahová mindennek vissza kell térnie, amelyre utalni kell.

Már az Ószövetségben is az embereknek az az igénye, hogy szentek legyenek Isten képmására, aki szent, magába foglalta azt a kötelességet, hogy gondozzák a gyengébbeket, az idegeneket, az árvákat, az özvegyeket (vö. Kiv 22,20-26). Jézus beteljesíti a szövetségnek ezt a törvényét, saját testében egyesíti az istenséget és az emberséget, egyetlen szeretet-misztériumban.
Jézus ezen szavainak fényében tehát a szeretet a hit mércéje, és a hit a szeretet lelke. Nem választhatjuk el többé a vallásos életet, a lelki életet a testvérek szolgálatától, azoknak a testvéreknek a szolgálatától, akikkel konkrétan találkozunk. Nem választhatjuk el többé az imát, az Istennel való találkozást a szentségekben a másik meghallgatásától, attól, hogy közel állunk hozzá, különösen sebeihez.

Emlékezzetek erre – tette hozzá Ferenc pápa: a szeretet a hit mércéje. Te mennyire szeretsz? És mindenki válaszoljon erre a kérdésre. Milyen a hited? Az én hitem olyan, amennyire szeretek. A hit a szeretet lelke.

A parancsolatok és előírások, a tegnapi és a mai legalizmusok (a törvény betűjéhez való ragaszkodás) sűrű erdejében Jézus megtöri a sötétséget és lehetővé teszi, hogy megpillantsunk két arcot: az Atya arcát és testvérünk arcát. Nem két képletet vagy két parancsot ad nekünk, hanem két arcot, sőt, egyetlen arcot: Isten arcát, amely olyan sok arcban visszatükröződik, mert minden testvérünk arcában, különösen a kicsiny, törékeny, védtelen és szükséget szenvedők arcában jelen van magának Istennek a képmása. Amikor találkozunk egy ilyen testvérünkkel, fel kellene tennünk a kérdést: képesek vagyunk-e felismerni benne Isten arcát: képesek vagyunk-e erre?

Jézus ezáltal minden embernek felkínál egy alapvető kritériumot, amelyre alapozhatja életét. De Jézus mindenekelőtt nekünk adta a Szentlelket, aki lehetővé teszi, hogy szeressük Istent és felebarátunkat Őhozzá hasonlóan, szabad és nagylelkű szívvel. Mária, Anyánk közbenjárására nyíljunk meg és fogadjuk be a szeretetnek ezt az ajándékát, hogy mindig a két arc törvényében haladjunk előre, ami csupán egyetlen arc: a szeretet törvénye – fejezte be a vasárnap déli Úrangyala előtt mondott beszédét Ferenc pápa.

(vm)