„Ma is vannak pogány keresztények, akik úgy viselkednek, mint Krisztus keresztjének
ellenségei” – Ferenc pápa péntek reggeli homíliája
A Szent Márta ház
kápolnájában tartott reggeli szentmise homíliájában Ferenc pápa a napi szentleckének,
Szent Pál efezusi levelének üzenetéről elmélkedett. „Vannak keresztények, akik előre
haladnak a hitben és vannak keresztények, akik Krisztus keresztjének ellenségeiként
viselkednek” – aktualizálta a pápa a népek apostolának egykori figyelmeztetését. „Mindkét
csoport az egyházban volt, együtt mentek szentmisére vasárnaponként, dicsérték az
Urat, kereszténynek hívták magukat. Mégis mi a különbség a két csoport között?” –
kérdezte a pápa.
„A második csoport úgy viselkedett, mint Krisztus keresztjének
ellensége! Krisztus keresztjének keresztény ellenségei!”. „Ezek evilági keresztények,
névleges keresztények. A név keresztény, de az élet pogány”. „Másképpen szólva – tette
hozzá a pápa – pogányok a kereszténység két ecsetvonásával, így bár kereszténynek
tűnnek, valójában pogányok. Ma is sokan vannak! Nekünk is figyelmesnek kell lennünk,
hogy ne csússzunk a pogány keresztények, a színleg keresztények útjára. A középszerűséghez,
a középszerű kereszténységhez alkalmazkodás kísértése az ő pusztulásuk, mert a szív
kihűl, langyossá válik. És az Úr a langyosoknak kemény szót mond: „Mert langyos vagy,
kivetlek a számból”. Nagyon erős ez a szó! Mert Krisztus keresztjének ellenségei.
Fölveszik a nevet, de nem követik a keresztény élet elvárásait”. „Pál apostol beszél
a keresztények hovatartozásáról, hazájáról” – folytatta a pápa. „A mi hazánk a mennyben
van. Az övéké a földön. Ők a világ polgárai, nem pedig a mennyországé. Evilág polgárai!
A vezetéknév a világi! Őrizkedjetek tőlük!” – intett a pápa, majd magának is feltette
a kérdést: „Van valami közöm ezekhez? Van bennem valami a világias magatartásból?
Valami a pogányságból? Szeretek dicsekedni? Örömöt találok a pénzben? Dölyfös, gőgös
vagyok? Hol vannak a gyökereim? A mennyben vagy a földön? A mi hazánk a mennyben van,
onnan várjuk az Üdvözítőnket, Urunk Jézus Krisztust. És ők? Az ő végső sorsuk a pusztulás
lesz! Rosszul végzik ezek a bemázolt keresztények… De figyeljünk csak a végére: hova
visz bennünket ez a haza, ami a szívünkben van? Az evilági a romlásba, Krisztus keresztjének
a hazája pedig a vele való találkozásra”.
Ferenc pápa végül „a szívben rejlő
jelekre” utalt, melyek „megmutatják, hogy az ember az evilágiság felé csúszik: Ha
te szereted és elfogadod a pénzt, a hiábavalóságot és a gőgöt, rossz útra lépsz. Ha
ellenben törekszel az Istent szeretni és másokat szolgálni, ha szelíd vagy és alázatos,
ha mások szolgája vagy, akkor jó úton jársz. Ha a te személyi igazolványod jó, akkor
az a mennyé. A másik éppen ezzel ellentétes. Olyan hovatartozás, mely a rossz felé
visz téged. Jézus emiatt kérte annyira az Atyját, hogy mentse meg a tanítványait evilág
szellemétől, attól a világiasságtól, mely a pusztulásba visz”.
A pápa röviden
érintette még a hűtlen intézőről szóló napi evangéliumi történetet. „Hogyan juthatott
ez az intéző egészen odáig, hogy becsapja és meglopja az urát? Talán egyik napról
a másikra? Nem! Apránként, lassanként. Egyik nap borravaló itt, másik nap kenőpénz
ott, míg végül lassan-lassan elérkezik a korrupcióhoz. Ez az evilági útja Krisztus
keresztje ellenségeinek, ami aztán a korrupcióhoz vezet. Aminek a vége az, amit ez
az ember tett: nyíltan lopott”.
A Szentatya végül visszatért Pál szavaihoz,
aki azt kéri, tartsunk ki az Úrban, anélkül, hogy meggyengülne a szívünk és a semmiben,
a romlásban végeznénk. Kérjük ezt a szép kegyelmet, hogy kitartsunk az Úrban. Hiszen
miénk a teljes üdvösség, odaát pedig a színeváltozás, a dicsőségbe átváltozás. Legyünk
állhatatosak az Úrban, Krisztus keresztje példája nyomán, ami alázat, szegénység,
szelídség, mások szolgálata, imádás, könyörgés” – zárta péntek reggeli homíliáját
Ferenc pápa.