Ne váljunk langyos, kényelmes, vagy csak látszólagos keresztényekké – Ferenc pápa
kedd reggeli homíliája
A megtérés – kegyelem,
azt jelenti, hogy Isten meglátogatott bennünket. Ferenc pápa november 18-án reggel,
a Szent Márta házban bemutatott szentmisén a napi liturgikus olvasmányokhoz, a Jelenések
könyvéből vett szakaszhoz (3,1-6.14-22), valamint a Jézus és Zakeus közötti találkozáshoz
fűzte elmélkedését (Lk 19,1-10).
Az első olvasmányban az Úr azt kéri a laodíceai
keresztényektől, hogy térjenek meg, mert „langyosak” lettek. A „kényelmesség lelkisége”
szerint élnek. Azt gondolják: teszem, amit tudok, de békében élek és senki ne zavarjon
meg engem furcsa dolgokkal. Aki így él, azt gondolja: „nincs szükségem semmire: vasárnap
misére járok, néha imádkozom, jól érzem magam, kegyelmi állapotban vagyok, gazdag
vagyok”. Ez a lelki állapot a bűn állapota: a spirituális kényelmesség a bűn állapota.
Az Úr az ilyen embert nem kíméli meg szavaival, és ezt mondja: „Mivel langyos vagy,
és sem hideg, sem meleg, kezdlek téged kivetni a számból”. Ugyanakkor azt tanácsolja
neki, hogy „öltözzön fel”, mivel a kényelmes keresztények mezítelenek.
A második
hívás a látszólagos keresztényeknek szól. Ezek azt hiszik, hogy élnek, pedig halottak.
Az Úr azt kéri tőlük, hogy legyenek éberek. A külsőség ezeknek a keresztényeknek a
halotti leple: már holtak – mondta homíliájában Ferenc pápa. Az Úr megtérésre hívja
őket.
A pápa ezután javasolta, tegyük fel magunknak a kérdést: „Én egy vagyok
a látszat-keresztények közül? Van lelki életem? Meghallom, meghallgatom a Szentlélek
hangját, előre haladok…? Látszólag minden rendben van, semmiért sem tehetek szemrehányást
magamnak: van rendes családom, az emberek nem mondanak rólam rosszat, megvan mindenem,
egyházi esküvőt kötöttem, Isten kegyelmében élek, nyugodt vagyok”.
Ezek mind
külsőségek – hangsúlyozta a pápa. A látszat-keresztények halottak. Ehelyett keresni
kell valamit, ami él bennünk, az emlékezettel és az ébrenléttel újítsuk meg lelki
életünket, hogy előre haladhassunk. Térjünk meg: a látszatból térjünk meg a valóságnak.
A tespedtségből térjünk meg a buzgóságnak.
A megtérésre szóló harmadik hívás
Zakeusnak szól, aki „a vámosok feje volt és gazdag”. Korrupt volt; az idegeneknek,
a rómaiaknak dolgozott, elárulta hazáját. Egy volt a sok vezető közül, akiket
jól ismerünk: korruptak – mondta a pápa. Ezek, ahelyett, hogy szolgálnák, inkább kizsákmányolják
a népet a saját hasznukra. Vannak ilyenek a világon. Zakeus nem volt langyos, nem
volt halott: a rothadás állapotában volt. De érzett belül valamit: ’lássuk ezt a gyógyítót,
ezt a prófétát, akiről olyan sok jót mondanak, szeretném látni kíváncsiságból’. A
Szentlélek ravasz, nemde? – tette fel a kérdést Ferenc pápa.
Elhintette a
kíváncsiság magvát és Zakeus, hogy láthassa Jézust, kissé nevetségessé teszi magát.
Képzeljetek el egy fontos és korrupt vezetőt – Zakeus a vámosok feje volt, – aki felmászik
egy fára, hogy megnézzen egy felvonulást. Gondoljátok el, mennyire nevetséges. Zakeus
nem szégyellte magát. Látni akarta Jézust és bensejében a Szentlélek működött. Azután
pedig Isten Szava belépett szívébe és vele együtt az öröm is. A kényelmes és a látszat
keresztények elfelejtették, hogy mi is az öröm: ez a korrupt személy azonban azonnal
megérezte az üdvösséget, szíve megváltozott, megtért. Megígérte, hogy négyszeresen
megfizeti azt, amit másoktól ellopott.
Amikor a megtérés eljut egészen a zsebünkig,
akkor biztos, hogy valódi megtérésről van szó – fejtette ki Ferenc pápa. A szív keresztényei
vagyunk? Igen, mindnyájan. A lélek keresztényei vagyunk? Mindnyájan. De a zseb keresztényei
csak kevesen vannak. Zakeusnál a megtérés azonnal bekövetkezett. A többiek azonban
nem akartak megtérni: „Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: Bűnös embernél
száll meg!”. Szemükben Jézus bepiszkolta magát, elveszítette tisztaságát. Meg kell
tisztulnia, mert bűnös ember házába lépett be – gondolták.
Ferenc pápa végül
összefoglalta homíliája lényegét: Jézus háromszoros meghívása a megtérésre: a langyosakhoz,
a kényelmesekhez és a látszat- keresztényekhez, azokhoz, akik azt hiszik, hogy gazdagok,
közben szegények, nincs semmijük sem, halottak. Isten Szava képes mindent megváltoztatni,
de nem mindig vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy higgyünk Isten Szavában, amely meggyógyítja
bensőnket. Az egyház a liturgikus év utolsó heteiben azt kéri, hogy nagyon komolyan
gondolkozzunk el megtérésünkről, hogy előrehaladhassunk keresztény életünkben, hogy
új, megtért életet kezdhessünk el – fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.