Pápai sajtókonferencia a Strasbourgból Rómába tartó repülőgépen: a terroristákkal
nehéz párbeszédet folytatni, de az ajtók nyitva állnak
A pápai repülőgép
nem sokkal délután 4 óra után érkezett meg november 25-én, kedden Róma Ciampino repülőterére.
A kétórás repülőút során Ferenc pápa válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire.
Az immár hagyományos sajtótájékoztatót P. Lombardi szavai vezették be. A szentszéki
szóvivő Ferenc pápához fordulva kifejezte nagy elismerését és csodálatát a pápa két
fontos beszédét illetően, majd átadta a szót a Francia Televízió újságírójának.
Renaud
Bernard a francia újságírók nevében tette fel kérdését, amely a pápa első, az Európai
Parlamentben elmondott beszédére vonatkozott. Utalt a beszédnek arra a megállapítására,
amely kifejti: kerülni kell, hogy a multinacionális hatalmak megsemmisítsék a népek
valódi önmegvalósításának erejét. Ezek szerint lehet-e azt mondani, hogy a pápa szociáldemokrata?
Ferenc pápa így válaszolt:
„Kedves barátom, ez egyfajta leszűkítés lenne!
Én úgy érezném magam, mint egy rovargyűjteményben. ’Ez egy szociáldemokrata rovar…’
Nem, azt mondanám, hogy nem: nem tudom, hogy egy pápa szociáldemokrata-e, vagy sem.
Én nem merném magamat az egyik vagy a másik oldalhoz tartozónak minősíteni. Azt merem
állítani, hogy ez az evangéliumból jön: ez az evangélium üzenete, amit magába foglalt
az egyház társadalmi tanítása. Én ebben az esetben, konkrétan és egyéb szociális és
politikai kérdésben, amivel foglalkoztam, soha nem szakadtam el az egyház társadalmi
tanításától. Az egyház társadalmi tanítása az evangéliumból és a keresztény hagyományból
származik. Ez az, amit mondtam. A népek önazonossága evangéliumi érték, vagy nem?
Ebben az értelemben mondtam. De megnevettettél, köszönöm szépen!” – hangzott a pápa
válasza.
A következő újságíró szintén francia volt – P. Lombardi még a sajtókonferencia
elején közvetlen szavakkal bejelentette, hogy Franciaország területén bizonyos elsőbbséget
élveznek.
A „Le Figaro” munkatársa ezekkel a szavakkal fordult a pápához:
„Szentatya, az emberek Strasbourgban csalódottak voltak. Nem bánta meg, hogy nem
kereste fel a székesegyházat, amely idén ünnepli fennállásának millenniumát? Mikor
látogat el először Franciaországba és hová? Talán Lisieux-be?
Ferenc pápa
elmondta, hogy még nincs tervbe véve egy franciaországi látogatás, de minden bizonnyal
el kell mennie Párizsba. Azután van egy javaslat Lourdes-ba. „Kértem, hogy legyen
a programban egy olyan város is, ahová még soha nem látogatott el pápa, hogy köszönthessem
lakóit” – tette hozzá Ferenc pápa, majd elmagyarázta: nem kereshette fel a székesegyházat
Strasbourgban, mert akkor az már olyan lett volna, mint egy Franciaországnak szóló
látogatás.
Giacomo Galeazzi, a „La Stampa” munkatársa, az olasz újságírók
nevében megkérdezte, hogy a pápa tisztelője-e Szent Józsefnek és tart-e szobájában
egy Szent József kegyszobrot?
A pápa igennel válaszolt és hozzátette: „Szent
József idáig még minden kérésemet teljesítette”.
Az olasz újságíró a pápa
Európa Tanácsban mondott beszédéből a transzverzalitás fogalmát emelte ki, utalva
a nemzedékek közötti egyezmény szükségességére.
A repülőgépen tartott sajtókonferencián
Ferenc pápa ismételten hangsúlyozta: a „transzverzalitás” – átlós gondolkodás – jelentőségét.
A fiatal politikusokkal, különböző pártok és nemzetek képviselőivel folytatott beszélgetései
során a Vatikánban a pápa látta, hogy a „transzverzalitás” felé közelítenek, ami értéket
jelent.
Nem félnek attól, hogy kilépjenek saját hovatartozásukból, anélkül,
hogy azt megtagadnák, de kilépnek, hogy párbeszédet folytathassanak. Bátrak! Követni
kell példájukat a nemzedékek közötti párbeszédben is. Európának erre van szüksége:
ki kell lépnie, hogy párbeszédet folytasson más hovatartozású személyekkel.
Ezután
egy spanyol újságíró, Alonso Martínez Javier Maria következett, aki először vett részt
pápai nemzetközi úton.
A spanyol újságírók nevében tette fel a kérdést a pápa
Európa Tanácsban elhangzott beszédére vonatkozóan. A pápa az egyház gyermekeinek bűneiről
szólt. Az újságíró a granadai pedofil-botrányról kérdezte a pápát, hogyan jutott el
hozzá a hír? A közelmúltban ugyanis három papot letartóztattak Granadában pedofília
vádjával.
„Kaptam egy levelet – válaszolta a pápa – felhívtam az illetőt,
és azt mondtam: te holnap mész a püspökhöz. Írtam a püspöknek, hogy kezdjék el a nyomozást.
Hogyan fogadtam a hírt? Nagy, óriási nagy fájdalommal. De az igazság az igazság és
nem rejthetjük el”.
Az ötödik kérdést Andreas Englisch tette fel a többi nyelvcsoport
nevében. A terrorizmus és a rabszolgaság fenyegető jelensége felől érdeklődött. Mindkettő
jellemzi az Iszlám Államot, amely fenyegeti a Földközi-tenger jelentős részét, Rómát
és magát a pápa személyét is. Lehet-e párbeszédet folytatni ezekkel a szélsőségesekkel,
vagy eleve elveszett ügyről van szó?
„Én soha nem tekintek elveszettnek egyetlen
ügyet sem, soha. Talán nem lehet párbeszédet folytatni, de soha ne csukjuk be a kapukat.
Nehéz dolog, mondhatnánk „szinte lehetetlen”, de a kapu mindig maradjon nyitva” –
válaszolta Ferenc pápa. A terrorizmus valóban fenyegető valóság, de a rabszolgaság
már régóta olyan valóság, amely része a társadalmi szövevénynek. A rabszolgamunka,
az emberkereskedelem, a gyermekekkel való kereskedés – dráma! Ne hunyjunk szemet ezelőtt!
A rabszolgaság, a kizsákmányolás ma valóság. És azután ott van ezeknek a terroristáknak
a fenyegetése.
De létezik az állami terrorizmus is. És amikor a dolgok egyre
fokozódnak és minden állam úgy érzi, hogy joga van lemészárolni a terroristákat és
a terroristákkal együtt olyan sok ártatlan is életét veszíti, akkor magas szintű anarchiáról
van szó, ami nagyon veszélyes. Küzdeni kell a terrorizmus ellen, de megismétlem, amit
már az előző utazás során mondtam: amikor meg kell állítani a jogtalan agresszort,
azt nemzetközi egyetértéssel kell megtenni.
Végül egy hölgy következett: Caroline
Pigozzi, aki valódi „női” kérdést tett fel:
„Szentatya, Ön, amikor utazik,
- mint most Strasbourgba - szívében mit érez: Péter utóda, Róma püspöke, vagy Buenos
Aires érseke…?”
Ferenc pápa így válaszolt: Caroline nagyon éles szemű megfigyelő.
Nem tudom. Azt hiszem, mind a hárommal együtt utazok, de soha nem tettem fel magamnak
ezt a kérdést. Arra késztet, hogy egy kissé elgondolkozzam.
Buenos Aires
érsekének emlékezete megvan, de már nem vagyok az. Most Róma püspöke, Péter utóda
vagyok, és azt hiszem, hogy az előző emlékével de ezzel a valósággal utazom. Engem
most aggaszt Európa, jó, ha segítenek ebben, hogy mint Róma püspöke, Péter utóda haladjak
előre: római vagyok – mondta Ferenc pápa, majd megköszönte a nemzetközi újságírók
munkáját és imájukat kérve búcsúzott el tőlük, jó ebédet kívánva.