Ne essünk kétségbe a rossz láttán, hanem éljünk reménységgel

Ne essünk kétségbe a rossz láttán, hanem éljünk reménységgel – Ferenc pápa csütörtöki homíliája

A keresztények a nehézségek közepette sem válnak depresszióssá – hangsúlyozta Ferenc pápa november 27-én, reggel, a Szent Márta házban bemutatott szentmisén mondott homíliájában. A pápa figyelmeztetett rá, hogy a „korrupció” és a „szórakozottság” eltávolítanak bennünket az Úrral való találkozástól.

Babilon és Jeruzsálem. Ferenc pápa homíliájában a napi liturgiából vett szakaszokhoz fűzte gondolatait. A Jelenések könyvéből (Jel 18,1-2.21-23; 19.1-3.9a) felolvasott rész Babilonról, míg Szent Lukács evangéliumi szakasza (21,20-28) Jeruzsálemről szól. Mindkét olvasmány figyelmünket a földi világ vége felé irányítja. Két olyan város összeomlását beszélik el, amelyek nem fogadták be az Urat és eltávolodtak tőle.

A két város összeomlása különböző okok miatt következik be. Babilon a gonosz, a bűn jelképe és korrupció miatt esik el. Úgy érezte, hogy a világ és saját maga ura. Felhalmozódott benne a bűn, elveszítette azt a képességet, hogy reagáljon és rothadásnak indult. Ez történik egyébként a korrupt emberekkel is, akiknek nincs erejük, hogy reagáljanak helyzetükre - mondta homíliájában a Szentatya, majd így folytatta: „A korrupció némi boldogságot, hatalmat ad, megelégszel önmagaddal: nem hagy helyet az Úr, a megtérés számára…

Ez a szó „korrupció” ma olyan sokat jelent számunkra: nemcsak a gazdasági korrupció, hanem olyan sok más bűn; a pogány szemlélet, a világias gondolkozás korrupciója. A legcsúnyább korrupció a világias lelkület, gondolkodás” – hangsúlyozta a Szentatya. Hozzátette: ez a korrupt kultúra elhiteti veled, hogy a Paradicsomban vagy, bőségben élsz. De belül ez a korrupt kultúra megrothadt. Babilon jelképében benne van minden társadalom, minden kultúra, minden személy, aki eltávolodott Istentől, eltávolodott a felebarát szeretetétől és végül rothadni kezd.

Jeruzsálem más ok miatt omlott össze. Jeruzsálem az Úr jegyese, de nem veszi észre a Jegyes látogatásait és sírva fakasztja az Urat.

Babilon korrupció miatt esik el; Jeruzsálem pedig szórakozottságból, mert nem fogadja be az Urat, aki eljön, hogy üdvözítse. Nem érezte szükségét az üdvösségnek. Megelégedett a próféták, Mózes írásaival. Ezek azonban lezárt írások voltak! Nem hagytak helyet az üdvösség számára: kapui be voltak zárva az Úr előtt! Az Úr kopogtatott az ajtón, de nem talált fogadtatásra, nem hallgatták meg, nem hagyták, hogy üdvözítse őket. Így Jeruzsálem is elesett…

Ez a két példa arra késztet bennünket, hogy saját életünkre gondoljunk: a korrupt és önelégült Babilonhoz, vagy a szórakozott Jeruzsálemhez hasonlítunk? – tette fel a kérdést a pápa. Hangsúlyozta: az egyház üzenete ezekben a napokban nem a pusztulással végződik. Mindkét szövegben jelen van a remény ígérete. Jézus arra buzdít bennünket, hogy emeljük fel fejünket, ne hagyjuk, hogy a pogányok megrémítsenek bennünket. Ezeknek megvan az idejük, és türelemmel el kell viselnünk őket, mint ahogy az Úr elviselte kínszenvedését.

Amikor a végre gondolunk, összes bűnünkkel, egész történetünkkel, gondoljunk arra a lakomára, amelyet ingyen kínálnak fel nekünk és emeljük fel fejünket. Csak semmi depresszió: reménység! – buzdított a pápa. „De a valóság csúnya: olyan rengeteg sok nép, város és ember szenved; olyan sok a háború, a gyűlölet, az irigység, a világias lelkület, a korrupció. Igen, ez igaz! Mindez elbukik! De kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy mindig emelt fővel készülhessünk fel a lakomára, ami vár bennünket” – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

(vm)