Az önkéntesek járuljanak hozzá ahhoz, hogy a szegények főszereplővé váljanak
Ingyenesség, szolidaritás
és a szegények szolgálata – ezek voltak a pápa beszédének fő gondolatai. Az önkéntesség
világnapján Ferenc pápa fogadta a Nemzetközi Önkéntes Szolgálat Keresztény Szervezeteinek
Föderációja (FOCSIV) közel kétezer képviselőjét a Vatikánban. Az önkénteseket arra
buzdította, hogy Krisztust a középpontba helyezve folytassák tevékenységüket a szegénység,
a háborúk felszámolása érdekében.
A szövetség keresztény identitásából kiindulva
számos fejlesztési tervvel ad konkrét választ az éhezés és a háborúk botrányára –
összegezte a pápa hivatásukat. Nagy szükség van arra, hogy tanúságot tegyünk az ingyenesség
értékéről. A szegények nem válhatnak kereseti lehetőséggé. A szegénység arculata manapság
változóban van: a szegények kezdenek összefogni és gyakorolják a szolidaritást, amely
a szenvedők és a legutolsók között jelen van. Az idők e jeleit figyelembe véve a föderáció
tagjai legyenek eszközök a szegények főszereplővé válásának szolgálatában. A szegények
iránti szolidaritás azt jelenti, hogy közösségben gondolkodunk, az emberek életét
előtérbe helyezve a kevesek által kisajátított javak helyett.
Küzdeni kell
a szegénység strukturális okai ellen: az egyenlőtlenség, a munka és az otthon hiánya,
a szociális és munkavállalói jogok megtagadása ellen. A szolidaritás bizonyos értelemben
az, hogy a szegényekkel együtt építjük a történelmet eltávolodva olyan önzetlen cselekedetektől,
amelyek a másikat passzivitásra ítélik. A pápa a szegénység alapvető okai között említette
azt a gazdasági rendszert, amely kifosztja a természetet. Itt utalt az erdők kivágására,
a környezeti katasztrófákra és a fajok sokféleségének csökkenésére. Figyelmeztetett,
hogy a teremtett világ nem a mi tulajdonunk, nem kezelhetjük saját kényünk szerint.
Arra buzdította a föderáció képviselőit: folytassák elkötelezettségüket, hogy a teremtett
világ mindenki öröksége maradjon és teljes szépségében tudjuk átadni a következő nemzedékeknek.
A háború botránya kapcsán Ferenc pápa elismeréssel szólt tevékenységükről,
amellyel a békét építik, lefegyverezve az elméket, közelebb lépve az emberekhez, hidakat
építve kultúrák és vallások között. A menekülttáborokban is munkájuk a béke és a remény
jele. A sok szenvedés láttán Krisztus tanítványa nem lép hátra, nem fordítja arcát
a másik irányba, hanem felvállalja ezt a szenvedő emberiséget lelki közelséggel és
evangéliumi befogadással. Az intézmények, a nem-kormányzati szervezetek és az egyházi
közösségek összefogására van szükség a különböző személyek és kultúrák harmonikus
együttélésének előmozdításához. A migráció miatt meg kell teremteni a befogadás megfelelő
módját, nem hagyhatjuk a tengerbe veszni vagy emberkereskedők kezébe kerülni a bevándorlókat.
Az államok ténylegesen fogjanak össze e jelenség hatékony kezelése érdekében – fogalmazott
a pápa az önkénteseknek.