2015-02-11 16:38:00

Két éve mondott le Benedek pápa a péteri szolgálatáról – P. Vértesaljai László jegyzete


2013. február 11-én, a Lourdes-i Boldogasszony emléknapján egy bíborosi konzisztórium ülésén jelentette be XVI. Benedek pápa, hogy lemond a péteri szolgálatáról. Döntését latin nyelven megfogalmazott írásban közölte az egyházzal. Jelezte, hosszú megfontolás és imádság után hozta meg a döntését, miután tanulmányozta a pápa lemondásának és visszavonulásának az egyházjogi lehetőségeit.

Szabadon és egyedül hozta meg a döntését, melyben előrehaladó korára és súlyosbodó egészségi állapotára hivatkozik, ami által a továbbiakban már nem tudja felelősen ellátni azt a feladatot, amit az isteni Gondviselés az egyház legfőbb földi pásztorától elvár. „Nem tudja felelősen ellátni a feladatát” – hangzott az indoklásban. Olyan kijelentés ez, melynek a súlyát -  a maga teljességében - csak ő mérhette fel.

A világegyház és az egész világ megdöbbenéssel értesült Benedek pápa szándékáról. Találgatások indultak meg az egyházon belül és kívül, pedig a pápa szándéka és indoklása napnál világosabb volt. Szükséges és elégséges indokot hozott fel döntése mellett.

Február tizenegyedikét írtak, két éve. Benedek pápa a Lourdes-i Boldogasszony ünnepén, a Betegek Világnapján mondott le. A nap megválasztása is jelképes. Az önmagát további kormányzásra már elégtelennek és betegnek tartó pápa a „Betegek Gyógyítója” emléknapján, mintegy az ő oltalmába ajánlotta magát. Hihetetlen nagy lépés volt, az alázat eddig nem tapasztalt mérföldköve. És ő megtette, mert erre indította az Egyház Lelke.

Nagy és immár a szentek között tisztelt elődje, II. János Pál pápa azt a feladatot kapta időskori pápaságában, hogy mutassa meg a világnak az idős és beteg ember méltóságát, még akkor is, amikor lassan elveszti a fizikai képességeit. Egy olyan világban, mely nem becsülte az időseket, prófétai jel volt az ő szolgálata. Ezért is válaszolta a lemondása felől érdeklődő kérdésre: „Nem tudok elképzelni az egyházban egy helyet nyugalmazott pápa számára”.

Az utód, Benedek pápa jutott el erre a felismerésre és bátran meg is tette azt. A világ és benne a világegyház, történetének szinte soha nem látott, bonyolult és zűrzavaros korszakát éli. Meghaladták volna az ő képességét, összeroppantották volna gyönge vállát azok a terhek, melyeket most az utód, Ferenc pápa hordoz.

Lám, van helye a nyugalmazott pápának! Szolgálata imádság és az öregkori szenvedés felajánlása annak az egyháznak a javára, melynek az élén állt nyolc éven át. Most visszavonultan él a vatikáni kertekben, szavát nem hallatja, hacsak nem a Ferenc pápával való találkozások során, amikor az utód megkérdezi a véleményét.

Hálásan gondolunk már most is arra a gazdag szellemi és lelki örökségre, melyet ránk hagyott, többek között háromkötetes nagyszerű krisztológiájára. Lemondása második évfordulóján Jézus, az egyetlen Mesterünk szava jusson eszünkbe, hiszen Benedek pápa nemcsak tanította Jézust, hanem az egyik legfontosabbat el is sajátította tőle: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű!”.       

(vl)              








All the contents on this site are copyrighted ©.