2015-02-19 12:19:00

Istent szolgáljuk, és ne azt, aki semmiségeket kínál nekünk


A keresztény embernek minden életkörülményben Istent kell választania, és nem szabad hagynia, hogy eltérítsék olyan szokások és helyzetek, amelyek eltávolítják Istentől. Ezt állapította meg Ferenc pápa a napi olvasmányok alapján, csütörtökön reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

Istent választani, a jót választani, hogy ne legyünk a siker vesztesei. Hiába éljenez meg a tömeg, ha a végén csak a múló kis dolgok imádói vagyunk. A liturgia és egyben Ferenc pápa elmélkedésének középpontjában az a bibliai szakasz állt, amelyben Isten azt mondja Mózesnek: „Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet, járj az ő útjain” (MTörv 30,15).

Én milyen utakon járok? Kit követek?

Mózes választása nem más, mint amit a keresztényeknek minden nap tenniük kell – szögezte le homíliájában Ferenc pápa. „Könnyebb hagyni, hogy magával sodorjon minket az élet, a helyzetek, a szokások. Végül is könnyebb „más istenek” szolgálóivá lenni:

„Választani Isten és más istenek között, akiknek nincs hatalmuk bármit is adni nekünk, csupán aprócska, múlandó dolgokat. És nem könnyű választani, mindig megvan ez a szokásunk, hogy odamenjünk, ahová az emberek, kicsit úgy, mint mindenki. Mint mindenki. Mindenki és senki. És ma az egyház azt mondja: ’De állj meg! Állj meg és válassz!’ Ez egy jó tanács. És ma jót tesz nekünk, ha megállunk és a nap során végiggondoljuk kicsit: milyen az én életstílusom? Milyen utakon járok?”.

Milyen a kapcsolatom Istennel, a családommal?

És ezzel a kérdéssel együtt még mélyebbre kell ásnunk, és megkérdezni azt is, hogy milyen a kapcsolatom Istennel, Jézussal? Milyen a kapcsolatom a szülőkkel, a testvérekkel, a feleségemmel vagy a férjemmel, a gyerekeimmel? Szentbeszédében ekkor Ferenc pápa a csütörtöki evangéliumra utalt, amelyben Jézus elmagyarázza tanítványainak, hogy egy olyan ember, aki bár rengeteget keres, de elveszti vagy tönkreteszi önmagát, semmilyen előnyhöz nem jut.

„Téves az az út, amelyik mindig a sikert keresi, a maga javát, anélkül, hogy az Úrra gondolna, a családjára gondolna. Ez a kettő a kérdés: milyen a kapcsolatom Istennel, milyen a kapcsolatom a családommal? És akármennyit is kereshet, de a végén csak vesztes marad. Kudarcot vall. Az az élet egy kudarc. Ellene vethetnék: ’De nem, mások szobrot állítottak neki, festettek neki egy képet…’ És mégis: kudarcot vallott: nem tudott jól választani az élet és a halál között”.

Bízzunk az Úrban, ő velünk van döntéseinkben

Ferenc pápa ekkor így folytatta: kérdezzük meg magunktól, „milyen a mi életünk sebessége”, és hogy „elgondolkodunk-e azokról a dolgokról, amiket teszünk”. És kérjük Isten kegyelmét arra a „kis bátorságra”, amely ahhoz kell, hogy mindennap Őt válasszuk. Segíteni fog ebben az első zsoltár szép tanácsa:

Boldog ember az, aki az Úrban bízik. Amikor az Úr ezt a tanácsot adja nekünk – ’Állj meg! Válassz ma, válassz’ – nem hagy egyedül minket. Velünk van és segíteni akar. Nekünk csak bizakodnunk kell, bíznunk Őbenne. Boldog ember az, aki az Úrban bízik. Mi most ebben a pillanatban megállunk, hogy elgondolkozzunk ezekről a dolgokról és döntést hozzunk, válasszunk valamit, tudva, hogy az Úr velünk van, mellettünk áll, hogy segítsen. Sosem hagyja, hogy egyedül menjünk, soha. A választás pillanatában is velünk van – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.