Ferenc pápát meghívták a máriaradnai kegytemplom felszentelési ünnepségére

A Temesvári Római Katolikus Püspökség meghívta Ferenc pápát a felújított máriaradnai kegytemplom és kolostor felszentelési ünnepségére. A kegytemplomból és kolostorból álló együttes felújítása 2012-ben kezdődött el európai uniós forrásból, mintegy 10 millió eurós költséggel.

Noha a Vatikánból még nem érkezett válasz a meghívásra, Reinholz András máriaradnai plébános szerint a Szentszék minden bizonnyal képviselteti magát a jelentős eseményen. A felújított kegytemplom felszentelésén több jeles bel- és külföldi személyiség vesz részt, köztük lesz Klaus Iohannis román elnök is.

A máriaradnai templom a magyar Mária-tisztelet egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Mária-kegyhelye. A ma látható templom 18. századi barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal, hozzá délnyugatról csatlakozik a kolostor zárt belső udvaros négyszöge. A kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza, 1520-ban emeltetett kápolnát egy özvegyasszony a mai együttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították.

A templom kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a törökök ezt is felgyújtották, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé. 1732-óta az aradiak búcsújáróhelye. 

A kommunista uralom idején,1951-ben betiltották a szerzetesrendeket, de a ferencesek Radnán tovább szolgáltak. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak „Basilica minor”, azaz „kis bazilika” címet adományozott. 2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a Temesvári Püspökség vette át.