Ferenc pápa a fokoláre mozgalom püspök-barátaihoz: "Megtört kenyér vagytok..."

Ferenc pápa március 4-én, szerdán délelőtt kilenc órakor a VI. Pál teremben - az általános kihallgatás előtt - találkozott a fokoláre mozgalom püspök-barátainak mintegy hatvan fős csoportjával. A Szentatya a jelenlévők köszöntése után így fogalmazott: „A fokoláre mozgalom iránt érzett kötődésetek és a közösségi lelkiség iránti érdeklődésetek hozott most össze benneteket, és ezekben a napokban, elmélkedéseitek során különös figyelmet szenteltek az Eucharisztiának, mint a közösség misztériumának.”

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az egység karizmája erősen kapcsolódik az Eucharisztiához, hiszen anélkül az csak egy érzés, egy emberi, pszichológiai, szociális dinamika lenne. Az Eucharisztia azonban biztosítja, hogy Krisztus álljon a középpontban, és a Szentlélek vezesse minden lépésünket, a találkozásra és a közösségre való törekvésünket.

A püspök az egység kezese az Egyházban és az egység  nem működik az Eucharisztia nélkül: a püspök nem saját maga, nem a saját ötletei köré gyűjti a népet, hanem Krisztus köré, aki jelen van az Igében, illetve Teste és Vére szentségében. Jézus iskolájában, az áldozati báránnyá vált és feltámadt Jó Pásztor iskolájában a püspök, élete áldozatával gyűjti egybe a rábízott nyájat, és így egész lénye eucharisztikus formát ölt. Ezért a püspök, Krisztus által átalakítva, élő evangéliummá és sokakért megtört kenyérré válik. Akit a Krisztusba, az élő kenyérbe vetett hit táplál, azt az ő szeretete arra hívja, hogy életét adja testvéreiért, és elinduljon a kirekesztettek és megvetettek felé.

Beszéde végén a pápa külön köszönetet mondott azoknak a püspököknek, akik „Szíria, Irak és Ukrajna véráztatta földjéről érkeztek”, majd így folytatta: „Veletek vagyunk a mindennapi szentmise-ünneplésben, és imádkozunk értetek, amikor bemutatjuk Krisztus áldozatát; ezáltal nyer erőt és értelmet az egyházaitok javára megvalósított sokféle szolidaritási kezdeményezés is.”

Végül a Szentatya az ökumenizmus és a vallásközi párbeszéd útjára bátorította a püspököket, megköszönve nekik azt is, hogy előmozdítják az Egyházon belüli mozgalmak közötti szorosabb kapcsolatot, majd áldását adta rájuk.

(vt)