Az örmény mészárlás: a béke gesztusai szükségesek a sebek begyógyításához

Csak a kiengesztelődés és a béke konkrét gesztusaival válik lehetővé a száz éve történt örmény népirtás értelmezése – ez volt Ferenc pápa beszédének központi gondolata, amelyet az örmény katolikus egyház patriarchális szinódusához intézett. Vasárnap délelőtt a Szent Péter bazilikában a pápa szentmisét mutat be e drámai történelmi esemény emlékére.

Az Oszmán birodalom idején, száz éve került sor a másfél millió örmény lemészárlására, akik visszautasították, hogy megtagadják hitüket. Ferenc pápa osztozik e tragédia fájdalmában az örmény katolikus püspökökkel. A vasárnapi szertartás során az Isteni Irgalmassághoz fohászkodnak majd segítségért, hogy az igazság és az igazságosság iránti szeretetben tudják begyógyítani a sebeket. Továbbá kérik a kiengesztelődés és a béke konkrét gesztusait az érintett nemzetek számára, amelyek egyelőre nem jutottak elfogadható egyetértésre e szomorú esemény értelmezése terén.

Régi diaszpóra és modern bizonytalanságok

A száz évvel ezelőtti örmény mészárlás indította el e nép egyházának kivándorlását, amely ma jelen van az Egyesült Államokban, Oroszországban, Ukrajnában, Dél-Amerikában és Európában. A múlt következményei ma tovább élesednek a közel-keleti események tükrében. Ferenc pápa szomorúan emlékezett meg a szíriai Aleppóról, a „vértanú városról”, amely száz évvel ezelőtt biztos menedék volt a kevés örmény túlélő számára. E régió az utóbbi időben megtapasztalja nemcsak az örmények, de a keresztény jelenlétének veszélybe kerülését.

Sötét erők, megváltó szenvedés

A véres történelmi esemény kapcsán a pápa kiemelte, hogy fontos Istentől kérni a szív bölcsességének ajándékát. A száz évvel ezelőtti áldozatok emlékezete elénk állítja a „mysterium iniquitatis” sötétségét. Nem érthetjük meg, hacsak nem az Evangélium szavaival ezt a drámát. Az ember szívének mélyéről feltörhetnek a legsötétebb erők, amelyek képesek embertársa szisztematikus kiirtásának megtervezésére vagy ellenségnek illetve azonos emberi méltósággal nem rendelkező személynek tekintésére. A hívők számára az ember által elkövetett rosszra vonatkozó kérdés bevezet a megváltó szenvedésben való részvétel misztériumába.

Emlékezzünk, hogy tanúságot tegyünk a szeretetről

Ferenc pápa megemlékezett a száz évvel ezelőtti vértanúkról és hitük szilárdságát összekapcsolta az örmények kétezer éves történelmével. Ez a nép volt az első, amely Kr. u. 301-ben keresztény hitre tért. E nép történelmének szenvedései bizonyos értelemben Jézus Passiójának folytatása, de mindkettőben jelen van a feltámadás magva. A Szentatya kérte az örmény katolikus püspököktől: neveljék híveiket arra, hogy új szemmel tudjanak a történtekre tekinteni és egy nap tudják majd azt mondani: a népem nemcsak a Krisztusért szenvedők egyike, hanem elsősorban a Benne feltámadottaké. Ezért fontos megemlékezni a múltról, hogy új erőt merítsünk belőle a jelen táplálásához az Evangélium örömteli hirdetésével és a szeretetről való tanúságtétellel.

Nareki Szent Gergely, egyházdoktor

Ferenc pápa váratlan döntését, hogy egyházdoktorrá teszi Nareki Szent Gergelyt, nagy hálával üdvözölte Nerses Bedros örmény katholikosz. Az ezer évvel ezelőtt élt szent az örmények legszeretettebb és legolvasottabb szentje.

(sv)