2015-04-10 16:21:00

A Veritas Intézet képviselőinek látogatása a Vatikánban


- interjú Marinovich Endre főigazgató-helyettessel és Zinner Tiborral, az 1945 utáni kutatócsoport vezetőjével

Rómába vezetett a Veritas Intézet képviselőinek első külföldi útja. Céljuk a kapcsolatfelvétel, az együttműködési lehetőségek feltárása volt. A Vatikáni Titkos Levéltárban tett látogatásuk alkalmával hasznos tanácsokat kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne nemcsak magyar, hanem külföldi tekintetben is megindítani a kutatásokat - hangsúlyozta Marinovich Endre. 

A magyar történelem elválaszthatatlan a katolikus egyház működésétől, ezért is került az Intézet látóterébe a Vatikán. Ez az a levéltár, ahol az iratokat különböző időszakokban iratmegsemmisítések nem érték. Ez az iratanyag fontos, a magyar történelem legkülönbözőbb korszakaiból értékes dokumentumokat őriz. Mivel az Intézet 1867-től illetve 1848-tól 160 év történetét kutatja, nyilvánvaló, hogy már olyan iratok is vannak a Vatikáni Titkos Levéltárban, amelyek az Intézet kutatómunkáihoz, irataik publikálásához hasznos, fontos információs bázisként használható - mutatott rá Zinner Tibor. 

1867-1994 között tekintik át a történéseket abból a sajátos szempontból, amely céllal a Veritas-t létrehozták. Megpróbál egy teljesen torzításmentes, a korábbi sztereotípiáktól megfosztott új hangot hozni a kutatásokba. A feladat az, hogy támaszkodjanak a kutatásokban a legjobb magyar közjogi hagyományokra, minden harag és részrehajlás nélkül próbálják azokat a kérdéseket megbeszélni, kutatni, konferenciákon előadni és publikációkban megjelentetni, amelyek eddig megítélésük szerint egyoldalúak voltak – tájékoztatott Marinovich Endre.

A Vatikánnal való együttműködés első jele, hogy idén ősszel készül el egy könyv P. Somorjai Ádám bencés szerzetes, a Vatikáni Titkos Levéltár munkatársa és Zinner Tibor történész munkájának köszönhetően, amely a Szabadság téren félrabságban 15 évet eltöltött hercegprímásnak a Szentszékkel folytatott levelezését fogja a közvélemény elé tárni. Ennek az a sajátossága, hogy nem egy olyan levelezés volt, amelyet Budapesten feladtak és Rómába vagy a Vatikánba megérkezett, hanem csak Washingtonon, előzetes lektori és cenzori munkán keresztül juthatott el vagy nem jutott el a címzetthez. Ebből fakadóan ez egy olyan tényfeltáró, forrásközlő kiadvány lesz, amely lényegében folytat egy korábbit, amely az amerikai elnökökhöz írt Mindszenty leveleknek a publikálása volt. Úgy vélik, hogy ezzel teljessé tudják tenni azt a 15 évet, amelyet végig kellett szenvednie a hercegprímásnak és ebből is látni fogjuk azt, hogy mi mindent megpróbált megtenni, noha konkrétan a feladatok végzése alól mentve volt, mert nem vehetett részt az egyház irányításában, vezetésében, de mégis szavát hallatta, és látjuk azt, hogy mennyiben és hogyan reagált erre a pápai állam vagy a bíboros államtitkár – fogalmazott Zinner Tibor.

A hosszú távú együttműködés szempontjából a Vatikáni Titkos Levéltár egy kincsesbányája lehet a magyar történeti kutatásoknak. Ha az igazságra, a veritas-ra tesszük fel életünket, akkor olyan tényfeltáró dokumentumok, a tényfeltárás során előkerülő iratok lehetnek ott, amelyek a kutatóinknak, akik nagyon széles tárházával foglalkoznak a magyar történelemnek, hasznos kutatóhely lesz és oda talán hosszabb távra is egy-egy kollégának érdemes lesz kimenni, nemcsak szemelvények, hanem egyes életutak feltárásához, egyes témakörök feltárásához forrásbázisként hasznosítani – vetette fel Zinner Tibor.

A Veritas Intézetnek nemzetközi szempontból nagyon fontos a határon túl élő magyar kutató, oktató intézményekkel való kapcsolatépítése és az együttműködés megalapozása. A munkatervükben szerepel, hogy a Magyarországon kívül működő magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel lépjenek kapcsolatba. Ennek volt egy konkrét megnyilvánulása, hogy a közelmúltban a Veritas küldöttsége Kolozsváron járt a Sapientia erdélyi magyar egyetemen, ahol bemutatkozó estet rendeztek a meghívókkal együtt. Ennek keretében a Veritas három kutatócsoportja – a dualizmuskori, a Horthy-kori, valamint az 1945 utáni – egy-egy képviselője ismertette, hogy eddig milyen munkájuk volt és hogy mi a tervük a következő időszakban. Az est második részében Szakály Sándor főigazgató tartott előadást Magyarország lehetőségeiről a II. világháború időszakában – emelte ki Marinovich Endre.

A Veritas Történetkutató Intézet elkészítette a következő néhány évre szóló stratégiáját. Ezekre az évekre egy-egy súlyponti kérdést választottak, amely az évforduló miatt is közérdeklődésre tarthat számot.  2015-ben van a 25. évfordulója a rendszerváltoztató parlament megalakulásának, a rendszerváltoztató folyamat kezdetének. Több rendezvény is kapcsolódik ehhez. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója lesz a központi téma. 2017-ben a magyar-osztrák kiegyezés 150. évfordulója kerül a fókuszba, kiegészítve a magyar-horvát vonatkozásokkal, hiszen ez néha nem kap elég értékelést, hiszen volt egy magyar-horvát kiegyezés is ennek részeként. 2018-ban a történelmi Magyarország szétesése, az I. világháború vége, az ezzel kapcsolatos százéves megemlékezések állnak majd figyelmük előterében, természetesen tudományos és kutató igényű megközelítésben – zárta az interjút Marinovich Endre. 

(sv)








All the contents on this site are copyrighted ©.