A környezet tisztelete a humánökológia megvalósítása

A teremtett világ elhanyagolásának következményei: a városok mértéktelen növekedése, a technokrácia imádata, a munkanélküliség, az elvándorlás, a rabszolgaság különböző formái. Ezeket a témákat érintette beszédében Ferenc pápa a környezetvédelemről szervezett vatikáni tanácskozáson.

Július 21-én és 22-én a vatikáni szinódusi aulában nemzetközi konferenciát tartottak a „Modern rabszolgaság és a klímaváltozás: a nagyvárosok kötelezettségvállalása” témáról és egyben szimpóziumon folytattak véleménycserét a „Jólét, népek és a bolygó: a fenntartható fejlődés megvalósítása a nagyvárosokban” témáról. A két találkozót a Pápai Tudományos és Társadalomtudományi Akadémiák szervezték. Nagyvárosok polgármesterei, kormányzók és ENSZ képviselők osztották meg tapasztalataikat egymással a bevált gyakorlatról a klímaváltozás és a modern rabszolgaság elleni küzdelemben.

Az ember nem választható külön a környezettől

A tanácskozáson július 21-én délután 5 órakor Ferenc pápa spanyol nyelvű rögtönzött beszédet intézett a jelenlevőkhöz. Először a környezetvédelem fogalmát határozta meg, amely nem merül ki az ún. „zöld” hozzáállásban, hanem annyit jelent, hogy megvalósítjuk a humánökológiát. Az ember nem választható külön a környezettől, az ökológia átfogó, teljes. A „Laudato sì” k. enciklika is ezt hangsúlyozza, a kapcsolat kölcsönös az ember és a teremtett világ között. A környezetvédelem társadalmi viselkedés, szocializál bennünket.

A technokrácia elrabolja a munkát és munkanélküliséget teremt

Amikor a teremtett világról nem gondoskodunk, mértéktelenül növekednek a városok – mutatott rá Ferenc pápa a nagyvárosok polgármestereinek. Ez világjelenség. Ezzel párhuzamosan a szegénység, a nyomor is növekszik bennük. Miért vándorol a lakosság a nyomornegyedekbe? Mert a vidék nem ad számukra lehetőséget a megélhetésre. A pápa utalt enciklikájára, amelyben kiemeli a technokrácia bálványozását. A technokrácia elrabolja a munkát és munkanélküliséget teremt. Emiatt az emberek elvándorlásra kényszerülnek, hogy új távlatokat keressenek. A munkanélküliség hatalmas aránya aggasztó. Itt a Szentatya statisztikákat idézett a magas ifjúsági munkanélküliségről. Mi marad ezeknek a fiataloknak? – tette fel a kérdést. A függőség, az unalom, az, hogy nem tudják mit kezdjenek életükkel, az értelmetlen élet, az öngyilkosság, a gerillaharc, mint életideál.

Ferenc pápa a környezetvédelem elhanyagolásának egyik következményeként említette meg az egészségkárosodást

Ferenc pápa a környezetvédelem elhanyagolásának egyik következményeként említette meg az egészségkárosodást. A ritka betegségek megjelenését hangsúlyozta, amelyek a műtrágyázásban használt anyagokból származnak, a technika túlzásbaviteléből. Az oxigén és a víz szennyezéséről, nagy területek elsivatagosításáról, az erdőirtásról szólt, kiemelve az Amazonast és Kongót, mint a világ nagy tüdejét.

A feketemunka és a bűnözés 

Mi történik amikor a túlzásba vitt technika e jelenségei a környezet védelme hiányában és a természeti következményeken túl hatnak a migrációra? – tette fel a kérdést a pápa. Megjelenik a munkanélküliség és az emberkereskedelem. Egyre gyakrabb a feketemunka, szerződés nélkül, ami annyit jelent, hogy az emberek nem keresnek eleget a megélhetéshez. Ez bűnözéshez vezet a nagyvárosokban a technika túlzásba vitt alkalmazása okozta elvándorlás miatt. Itt a pápa utalt a mezőgazdasági területeken és a bányászatban működő emberkereskedelemre.

A pápa nagy reményt fektet a novemberi párizsi ENSZ ülésbe

A nagyvárosokat sújtó jelenségek számbavételét követően Ferenc pápa rámutatott, hogy ezekkel a kérdésekkel az ENSZ-nek kell foglalkoznia. Nagy reményt fektet a novemberi párizsi ENSZ ülésbe, ahol egy alapvető egyezmény elfogadását reméli. Néhány hónappal ezelőtt egy női küldöttséget fogadott az ENSZ-ből, amelynek tagjai a háborús országokban a gyermekek szexuális kihasználásának problémájával foglalkoznak. A háborúk is a környezeti egyensúly felborulásának jegyei – jegyezte meg a pápa.

Az ember a kulturálatlanság és nem a kultúra megteremtőjévé válik

Beszéde végén Romano Guardini német teológus és filozófus gondolataira utalt, aki a kulturálatlanság (incultura) két formáját fogalmazta meg. Az egyik a kulturálatlanság, amelyet Isten hagyott ránk, hogy azt kultúrává alakítsuk át. Ránk bízta a feladatot, hogy gondozzuk, hagyjuk növekedni a földet és uralkodjunk rajta. A másik kulturálatlanság az, amikor az ember nem tiszteli kapcsolatát a földdel, nem gondozza azt. Ennek a drámája, hogy az ember a kulturálatlanság és nem a kultúra megteremtőjévé válik, mert nem védelmezi a környezetet.

A komoly és alapos munkát a perifériától kezdjék és onnan haladjanak a központ felé

Végül a pápa azt tanácsolta a nagyvárosok polgármestereinek, hogy a komoly és alapos munkát a perifériától kezdjék és onnan haladjanak a központ felé, vagyis az emberiség tudatossága irányába. A Szentszék vagy bármely más ország szép beszédeket mondhat az ENSZ-ben, de ha a munka nem a perifériáktól indul a központ felé, nem lesz hatékony. Ebben áll a polgármesterek felelőssége.

Nem rendelkezünk környezettudatossággal

Ferenc pápa azt kérte az Úrtól: adja meg nekik a kegyelmet, hogy tudatára ébredjenek a pusztítás e problémájának, amelyet mi okozunk azzal, hogy nem gondoskodunk a humánökológiáról és azzal, hogy nem rendelkezünk környezettudatossággal, amelyet az idők kezdetén kaptunk, hogy az első kulturálatlanságot kultúrává alakítsuk át, és ennél megálljunk, nem pedig, hogy ezt a kultúrát kulturálatlansággá formáljuk át.

(sv)