Konkrét gesztusok, nemcsak szavak – 50 évvel a Nostra aetate megjelenése után

Nem állhatunk meg a szavak, a találkozók, a konferenciák szintjén, mert a zsidók és katolikusok közös spirituális öröksége olyan nagy, hogy nem fejeződhet ki pusztán szépen megformált szavakban, hanem gyakorlati tettekben kell megnyilvánulnia. Így fogalmazott Kurt Koch bíboros, a Zsidósággal való Vallási Kapcsolatok Bizottságának elnöke az elmúlt napokban Rómában megrendezett konferencián, amelyet a Keresztény és Zsidó Nemzetközi Tanács szervezett.

A felszólítást a szegények, árvák, özvegyek és az idegenek segítésére megtaláljuk az Ó- és az Újszövetségben

Utalt egy 2004-es Buenos Aires-i találkozóra, amelyet a pápai bizottság és a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága közösen szervezett. A résztvevők ellátogattak egy szegénykonyhára, amelyet egy fiatal pap és egy rabbi működtetett. Ez csak egy példája annak, hogy keresztény és zsidó részről számos intézmény és szervezet létezik a rászorulók ellátására, amelyek a jövőben még intenzívebben együttműködhetnek. A felszólítást a szegények, árvák, özvegyek és az idegenek segítésére megtaláljuk az Ó- és az Újszövetségben. Ezért ez az együttműködés termékeny talaja lehet, amelyet a zsidó-keresztény párbeszédnek szem előtt kell tartania.

Ellenségből és idegenből barátokká és testvérekké váltunk

A Nostra aetate k. zsinati dekrétum közzétételének 50. évfordulója jó alkalom arra, hogy elismerjük: azóta a zsidó-katolikus kapcsolatok terén kis csoda következett be, mert a közöny és az ellentét átalakult együttműködéssé és jó szándékká. Ellenségből és idegenből barátokká és testvérekké váltunk, ahogy Ferenc pápa is kiemelte – fogalmazott Koch bíboros.

(sv)