2015-08-26 16:58:00

Ferenc pápa katekézise a családi imádságról


„Imádkoznék, de nincs rá idő”

A Szent Péter tartott szerda délelőtti általános kihallgatáson Ferenc pápa tovább folytatta családkatekézisét és most a családban az imádságra szentelt időről beszélt. A keresztények legtöbb panasza ebben a tekintetben éppen az időt érinti: „Kellene imádkozni, szeretnék is imádkozni, de gyakran hiányzik az idő”. Folyamatosan halljuk ezt. A sajnálkozás őszinte, biztosan, mert az ember szíve mindig keresi az imádságot, anélkül is, hogy tudna róla; és ha nem talál rá, nem marad békében. Azért, hogy legyen időnk az imádságra, ápolni kell a szívünkben az Isten iránti szeretet „hevét”, vagyis szeretetünk érzelmeit.

„Akarjuk egy kicsit szeretni is az Urat?”

Egy nagyon egyszerű kérdést tehetünk fel magunknak. Rendjén van, Istenben hinni egész szívvel, és benne remélni, hogy segíteni fog a nehézségekben. Az is helyénvaló, hogy érezzük a hálaadás szükségét. Mindez igaz. De akarjuk egy kicsit szeretni is az Urat? Megrendítenek, meglepnek, meghatnak engem Isten gondolatai? Gondoljunk csak a nagy parancsolatra, mely az összes többit megtartja:  Szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből! A formula a szeretet erős nyelvezetét használja, Istenre alkalmazva. Íme, a szeretet lelke, mindenekelőtt itt lakik” – szögezte le a pápa. „És ha itt lakik, az, aki itt tartózkodik mindig, nem megy innét el.

Gondoskodó szerető Isten vagy a legfőbb Létező?

El tudjuk gondolni Istent, mint simogatást,  féltő gondoskodást, ami életben tart minket? Egy simogatás, amitől semmi, még a halál sem tud elszakítani bennünket. Vagy csak úgy gondolunk rá, mint a nagy Létre, a Mindenhatóra, aki mindent teremtett, mint egy Bíróra, aki minden tettünket ellenőrzi. Mindez igaz, természetesen. De csak akkor, amikor Isten minden szeretetünk szeretete, akkor nyeri el a szó teljes értelmét. Ekkor boldognak érezzük magunkat, de egy kicsit zavarodottnak is, mert ő gondol ránk és mindenekelőtt szeret bennünket. Hát nem lenyűgöző ez? Megismertethette volna magát velünk mint a legfőbb Létező, aki közli a parancsait és elvárásait. Ellenben Isten ennél sokkal többet tett és tesz most is. Elkísér bennünket az élet útján, védelmez és szeret minket.

Az imádság lelke melegíti föl az időt

Ha Isten szeretete nem gyújt tüzet, az imádság lelke nem melegíti föl az időt. „Megszaporíthatjuk a szavainkat, ahogy a pogányok teszik” – mondja Jézus;  felmutathatjuk a szertartásainkat, ahogy a farizeusok teszik (v.ö. Mt 6,57). Egy szív, melyet Isten szeretete tölt be, imádsággá teszi a szó nélküli gondolatot is vagy egy fohászkodás egy szentkép előtt, vagy egy szerető gesztus a templom felé. Szép dolog azt látni, amikor az anyák tanítják a kicsinyeiknek, hogy kell Jézusnak és a Szűzanyának csókot küldeni. Isten Szentlelke szól ugyanis a szívükben: Abba, Atya! Istennek ez az ajándéka a családban van jelen, amit meg kell tanulni megkérdezni és megbecsülni. Ha ezt spontán módon tanuljuk meg, ahogy az „apa és anya” szavakat tanuljuk, akkor ezt egyszer s mindenkorra megtanultuk. Amikor ez megtörténik, az egész családi élet idejét az Isten szeretete ölbe vonja és önkéntelenül keresi az imádság idejét.

Az időszaporítás csodájára várva

A család ideje, jól tudjuk, mennyire bonyolult és túlterhelt, elfoglalt és aggodalmaskodó. Mindig kevés, soha nem elég, számtalan tennivalónk van. Aki családban él, az egykettőre megtanulja megoldani ezt a képletet, mely a legnagyobb matematikusoknak sem sikerül: a nap huszonnégy órájából a dupláját kihozni. Vannak szülők pedig, akik Nobel-díjat érdemelnének ezért.  24 órából 48 órát csinálni: Nem tudom, hogyan csinálják, de iparkodnak és megcsinálják.   

Mária és Márta példája a családi élet ritmusáról

Az imádság lelke visszaadja Istennek ezt az időt, kilép az élet megszállottságából, melynek soha nincs ideje és időt talál a szükséges dolgokra és felfedezi a váratlan ajándékok örömét. Jó vezetőként szolgál ehhez a két nővér, akiről az előbb hallott evangélium beszél. Ők Istentől tanulják meg a családi ritmus harmóniáját, az ünnep szépségét, a munka komolyságát, az imádság szellemét. Jézus látogatása, akit nagyon szerettek, lett az ő ünnepük. Egyik nap azonban Márta megtanulta, hogy a vendégszeretet munkája, jóllehet fontos, de mégsem minden, mert az Úr hallgatása, ahogy Mária csinálta, az a valóban lényeges, az idő „jobbik része”.

Hallgatva imádkozni

Az imádság Jézus hallgatásából, az evangélium olvasásából fakad. Ne feledkezzetek meg naponta egy-egy szakaszt olvasni az evangéliumból – buzdított a pápa. Az imádság az Isten igéje iránti bizalomból ered. Van ilyen bizalom a családjainkban? –kérdezte. Van otthon evangéliumos könyvünk? Kinyitjuk-e néha, hogy együtt olvassuk? Elmélkedünk e róla a rózsafüzér imádság közben? A felolvasott és átelmélkedett evangélium a családban olyan, mint a kenyér, mely táplálja mindnyájunk szívét. Reggel és este, az asztalhoz ülve, tanuljunk meg együtt imádkozni, nagy egyszerűséggel: Jézus jön közénk, mint ahogy Márta, Mária és Lázár családjához. Ne feledkezzünk meg arról, hogy megtanítsuk a gyermekeiknek a keresztvetést!  A család imádságában, az erős pillanatokban, a nehéz átmenetekben, egymásra vagyunk bízva, hogy a család minden tagját Isten szeretete őrizze meg” – fejezte be a családi imádságról szóló katekézisét Ferenc pápa.   

Ferenc pápa felhívása a teremtett világ megőrzésének ima világnapjáról  

 A katekézis utáni felhívásában a pápa megemlítette, hogy „szeptember elsején tartják a teremtett világ megőrzésének ima világnapját. Az ortodox testvérekkel és a jóakaratú emberekkel együtt szeretnénk felajánlani a mi hozzájárulásunkat annak az ökológiai válságnak a leküzdéséért, melyben ma az emberiség él. Világszerte a különféle egyházi közösségek az imádság és a megfontolás alkalmas kezdeményezéseit tervezték, hogy erős karaktert adjanak az imanapnak. A püspökökkel, a papokkal, a szerzetesekkel és a római kúria világi híveivel a Szent Péter bazilikában találkozunk délután öt órakor Igeliturgia keretében, amire ezennel szeretettel hívom a rómaiakat és a zarándokokat és akik ezt óhajtják.                

Csütörtökön tartjuk Szent Mónika, Szent Ágoston anyjának emléknapját. Minkét szent közbenjárásába ajánljuk a fiatal házasokat, a keresztény szülőket, hogy miként Mónika, példájukkal és imádságukkal kísérjék gyermekeik útját.  

(vl) 








All the contents on this site are copyrighted ©.