Ferenc pápa: A keresztény vigasz Jézus, nem a fecsegés

A nyári szünet után szeptember elsején újrakezdődtek a reggeli pápai szentmisék a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában. Kedden reggel a Szentatya arról elmélkedett homíliájában, hogy a Krisztussal való végső találkozás reményét a keresztények egymáshoz való vigaszával és jóságával, nem pedig a haszontalan fecsegéssel kell erősíteni. Ferenc pápa a napi olvasmányokról szólva utalt Szent Pálnak a Tesszalonikiekhez írt első levelére. Az ottani közösség nyugtalankodva fordult az apostolhoz, azt tudakolva, hogyan és mikor jön el újra Jézus, mi lesz a sorsa a halottaknak.

A fecsegés nem nyújt vigaszt

Szent Pál kijelenti, hogy az Úr napja váratlanul jön el, „mint éjjel a tolvaj” (1Tessz 5,2), de azt is hozzáteszi, hogy Jézus azért fog eljönni, hogy üdvösséget hozzon mindenkinek, aki hisz Őbenne. „Ezért vigasztaljátok egymást, s legyetek egymás épülésére” (1Tessz 5,11). Éppen ez az a vigasz, amely reményt ad – mutatott rá a pápa. „Ez a tanács: vigasztaljátok egymást. De kérdem én: arról beszélünk mi, hogy az Úr el fog jönni? Hogy találkozunk Vele? Vagy inkább sok minden másról, akár teológiáról, egyházi dolgokról, papokról, apácákról, monsignorékről beszélünk? És a vigaszunk ez a remény? Vigasztaljátok egymást: vigasztaljátok közösségben. Közösségeinkben, a plébánián erről beszélünk-e, hogy várjuk az eljövendő Urat? Vagy erről-arról fecsegünk, hogy eltöltsük az időt és ne unatkozzunk túlzottan?”

Saját szemünkkel látni az Urat, aki eljön

A válaszos zsoltárban ezt énekeltük: „Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén”. De te biztos vagy abban, hogy meglátod az Urat? – tette fel a kérdést a pápa. Jób példáját kell utánoznunk, aki szerencsétlenségei közepette is határozottan állította: „Én tudom, hogy Isten él és látni fogom Őt a saját szememmel”. „Igen, az Úr el fog jönni, hogy ítélkezzen fölöttünk; és amikor elmegyünk a Sixtus-kápolnába látjuk az Utolsó ítélet szép jelenetét, igaz. De azt is gondoljuk, hogy el fog jönni hozzánk, hogy a saját szemünkkel lássuk, átöleljük Őt és mindig Vele legyünk. Ez az a remény, amelyet Péter apostol úgy magyaráz, hogy az életünket másoknak adjuk, hogy tanúskodjunk a reményről. Ez az igazi vigasz, ez a valódi bizonyosság: „Hiszem, hogy meglátom az Úr javait”.

A szép szavak és jócselekedetek vigasza

Ahogy Szent Pál buzdította az ősi egyházat, úgy szól ma Ferenc pápa hozzánk: „Vigasztaljátok egymást jócselekedetekkel és legyetek egymás segítségére. Így haladunk előre”. „Kérjük az Úrtól ezt a kegyelmet: hogy a remény magja, amelyet elvetett a szívünkben, kicsírázzon, növekedjen egészen a Vele való végső találkozásig. Én biztos vagyok benne, hogy meg fogom látni az Urat. Biztos vagyok benne, hogy az Úr él: és ez életünk távlata. Kérjük az Úrtól ezt a kegyelmet és vigasztaljuk egymást jó cselekedetekkel és jó szavakkal, ezen az úton” – fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

(gá)