Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Utazások, látogatások

Hidakat kell építenem: a pápa beszéde az USA Kongresszusában

Ferenc pápa az amerikai kongresszusban beszél - ANSA

24/09/2015 17:00

Csütörtökön délelőtt Ferenc pápa fölkereste Washingtonban az USA kongresszusát, ahol a történelem első pápájaként beszédet mondott a testület tagjaihoz. A „szabadok földje, a bátrak otthona” országában a pápa hálás köszönetet mondott azért, hogy beszédet intézhet a kongresszushoz. Ismételten utalt rá, hogy ő is ennek a nagy földrésznek a gyermeke, amelytől mindnyájan annyit kaptunk, és amelyért közös a felelősségünk. Minden nemzet gyermeke személyes és társadalmi felelősséggel rendelkezik. A kongresszus felelőssége, hogy törvényhozó tevékenysége által lehetővé tegye a nemzet fejlődését. Tagjai arra kaptak meghívást, hogy őrizzék és biztosítsák polgártársaik méltóságát a közjó fáradhatatlan és igényes keresésében, amely minden politika célkitűzése.

Mózes, Izrael törvényhozója Istenhez vezette el népét

A törvényhozási tevékenység mindig a személyek gondozásán alapul. Ferenc pápát a Kongresszus tagjainak munkája két szempontból Mózesre emlékezteti. Egyrészt Izrael pátriárkája és törvényhozója jelképezi a népeknek azt a szükségletét, hogy egy igazságos törvényhozás eszközeivel életben tartsák egységüket. Másrészt Mózes közvetlenül Istenhez, azaz az ember transzcendens méltóságához vezet el bennünket.

Ferenc pápa látogatása az USA egész népének szól

A pápa beszédében az Egyesült Államok egész népéhez szólt. Párbeszédet kíván folytatni azoknak a férfiaknak és nőknek a sokaságával, akik nap, mint nap becsületesen dolgoznak a mindennapi kenyérért, az idősekkel, akik a bölcsesség letéteményesei, a fiatalokkal, akik elkötelezték magukat, hogy megvalósítsák nemes elképzeléseiket, nem engedve a felületes ajánlatok kísértésének.

Merítsenek nagy elődeik szellemi örökségéből

Látogatására olyan pillanatban kerül sor, amikor a jóakaratú emberek néhány nagy amerikai személyiség évfordulóit ünneplik. Ezek a férfiak és nők, a történelem összetettsége és az emberi gyengeség valósága ellenére képesek voltak kemény munkával és személyes önfeláldozásukkal – egyesek életük árán is – jobb jövő építésére. Alapvető értékeknek adtak formát, amelyek mindig megmaradnak az amerikai nép lelkében. Ezzel a szellemiséggel egy nép átvészelhet sok válságot, feszültséget és konfliktust, miközben mindig képes lesz arra, hogy erőt találjon a méltóságteljes előrehaladáshoz. Emlékezetük tisztelete arra ösztönöz bennünket, hogy a mindennapi élet konkrét helyzeteiben merítsünk legmélyebben rejlő kulturális tartalékainkból.

Abraham Lincoln, a szabadság őrzője

A pápa a következő négy nagy személyiség példáját emelte ki: Abraham Lincoln, Martin Luther King, Dorothy Day és Thomas Merton.

Idén emlékezünk Abraham Lincoln elnök, a szabadság őrzője meggyilkolásának 150. évfordulójára. Fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy „ez a nemzet, Isten oltalmával, újjászülethessen a szabadságban”.

Küzdeni kell a vallási, ideológiai vagy gazdasági rendszer nevében elkövetett erőszak ellen

Ma mindnyájunkat mélyen aggaszt a világ jelenlegi nyugtalanító társadalmi és politikai helyzete. Világunk egyre inkább az erőszakos konfliktusok, gyűlöletek, kegyetlen atrocitások helye, amelyeket még Isten vagy a vallás nevében is elkövetnek. Tudjuk, hogy egyetlen vallás sem mentes az ideológiai szélsőségességtől. Különösen figyelnünk kell a vallási és egyéb fundamentalizmusok minden formájára. Kifinomult egyensúlyra van szükség ahhoz, hogy küzdjünk egy vallás, egy ideológia vagy egy gazdasági rendszer nevében elkövetett erőszak ellen, miközben megvédjük a vallásszabadságot, az intellektuális szabadságot és az egyéni szabadságokat.

Utasítsuk el a polarizáció minden formáját

Ugyanakkor óvakodnunk kell egy másik kísértéstől is, attól a leegyszerűsítő redukcionizmustól, amely csak a jót és a rosszat, az igazakat és a bűnösöket különbözteti meg. Szembe kell szállnunk a polarizáció minden formájával, amely erre a két táborra osztaná fel világunkat. A külső ellenségtől való megszabadulásra törekedve fennáll a kísértés, hogy belső ellenségünket tápláljuk. A zsarnokok és gyilkosok gyűlöletét és erőszakát utánozva a legjobb úton járunk, hogy helyükre lépjünk.

A ma kihívásai megkövetelik az együttműködés megújulását

A mi válaszunk legyen a remény, a gyógyulás, a béke és az igazságosság válasza. A bátorság és az értelem vezessen bennünket napjaink számos gazdasági és geopolitikai válságának megoldásában. Még a fejlett világban is túlságosan nyilvánvalóak az igazságtalan struktúrák és cselekvések hatásai. Erőfeszítéseink célozzák a béke helyreállítását, a hibák kijavítását, az elkötelezettségek megtartását, így mozdítva elő az egyének és népek jólétét. Együtt kell előrehaladnunk a testvériség és szolidaritás megújult lelkületével, nagylelkűen együttműködve a közjóért.

Hallgassák meg a hit hangját, amely a testvériséget és a szeretetet hirdeti

Ezen a földön a különböző vallási felekezetek nagymértékben hozzájárultak a társadalom építéséhez és megszilárdításához. Fontos, hogy ma is, mint a múltban meghallgassák a hit hangját, mert ez a testvériség és a szeretet hangja, amely minden személy és társadalom legjavát kívánja a felszínre hozni. Ez az együttműködés nagyhatású erőforrás a rabszolgaság új, globális formáinak kiküszöböléséhez, amelyek súlyos igazságtalanságokból születtek, és amelyeket csak új politikák és a társadalmi egyetértés új formái küzdhetnek le.

A politika az egység elnyomhatatlan szükségletének a kifejezése

A pápa az Egyesült Államok politikai történelmére utalva megállapította, hogy a demokrácia mélyen gyökerezik az amerikai nép lelkületében. Idézett az 1776. július 4-én kikiáltott Függetlenségi Nyilatkozatból, miszerint minden ember egyenlőnek lett teremtve, a Teremtő az embereket elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, mint az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. A politikát, ha valóban a személy szolgálatában áll, nem lehet alávetni a gazdasági és pénzügyi élet szolgálatának.

Martin Luther King „álma” ma is ösztönöz bennünket

Martin Luther King alakját felidézve a pápa arra a felvonulásra utalt, amelyet a baptista tiszteletes, polgárjogi harcos 50 évvel ezelőtt vezetett, hogy megvalósítsa „álmát”, az afroamerikaiak teljes polgári és politikai jogainak biztosítását. Az elmúlt évszázadokban emberek milliói érkeztek erre a földre, hogy megvalósítsák álmaikat. „Mi, ennek a földrésznek a népei, nem félünk az idegenektől, mert egykor mi is sokan idegenek voltunk” – emlékeztetett rá a pápa, aki szintén bevándorlók fia. Tragikus módon nem tartották mindig tiszteletben azoknak a jogait, akik már jóval az idegenek érkezése előtt ezen a földön éltek. Most a pápa kifejezte legmélyebb nagyrabecsülését ezek iránt a népek és nemzetek iránt. Megállapította, hogy nehéz a múltat a jelen kritériumaival megítélni, azonban amikor az idegen közénk érkezik, nem ismételhetjük meg a múlt vétkeit és hibáit.

Ha élni akarunk, adjunk mindenkinek lehetőséget az életre

Világunk olyan arányú menekültválságot él át, amelyre nem volt példa a második világháború óta. Ez a valóság nagy kihívások és kemény döntések elé állít bennünket. Ezen a földrészen is ezrek és ezrek indulnak el észak felé, jobb életfeltételeket keresve. Nem ezt akartuk mi is a gyermekeinknek? – tette fel a kérdést a pápa. Ne riadjunk vissza számuktól, hanem tekintsünk arcukra, hallgassuk meg történeteiket, válaszoljunk helyzetükre emberi, igazságos és testvéri módon. Kerüljük a ma közös kísértést: mindenkit selejtezzünk le, aki problémás. Emlékezzünk az aranyszabályra: „Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” (Mt 7,12).

A pápa minden szinten támogatja a halálbüntetés eltörlését

Azt a mércét használják majd velünk, amelyet mi használunk másokkal szemben. Az aranyszabály arra a kötelességünkre is emlékeztet, hogy az emberi életet fejlődése minden szakaszában oltalmazzuk és védelmezzük. Ez a meggyőződés a pápát szolgálata kezdetétől fogva arra készteti, hogy különböző szinteken támogassa a halálbüntetés globális eltörlését. Mivel minden élet szent, minden ember elidegeníthetetlen méltósággal rendelkezik, a társadalom javára válik azoknak a rehabilitációja, akiket bűntények miatt elítéltek. A pápa támogatásáról biztosította az USA püspökeit, akik a közelmúltban megújították felhívásukat a halálbüntetés eltörlése érdekében.  

Dorothy Day, Isten szolgálója fáradhatatlanul küzdött az elnyomottakért

Ferenc pápa ezután Isten szolgálója, a Katolikus Munkás Mozgalom (Catholic Worker Movement) alapítónője, a 35 évvel ezelőtt elhunyt Dorothy Day alakját idézte fel. Társadalmi elkötelezettsége, az igazságosság és az elnyomottak ügye iránti szenvedélyes szeretete az evangéliumból, hitéből és a szentek példájából merített ihletet.

A Laudato si’ - kezdetű enciklika célja: párbeszéd mindenkivel a közös otthont illetően

A pápa arra buzdította a kongresszus tagjait, hogy ne feledkezzenek el a környezetünkben élő szegényekről. A szegénység és az éhség elleni küzdelmet szüntelenül számos fronton kell folytatni, különös tekintettel gyökereik kiküszöbölésére. Ennek az erőfeszítésnek a része a gazdagság előállítása és elosztása. A természeti erőforrások helyes használata, a technológia megfelelő alkalmazása és a vállalkozói szellem helyes irányba terelése a modern, befogadó és fenntartható gazdaság alapvető elemei – mondta a pápa, kifejtve Laudato si’- kezdetű enciklikájának tanítását. A közjó magában foglalja a földet is, amely az enciklika központi témája, s amelyet azért írt, hogy mindenkivel párbeszédre léphessen közös otthonunkat illetően. Ebben a pápa arra buzdít mindenkit, hogy bátran és felelősségteljesen „változtasson irányt” (61), hogy elkerüljük az emberi tevékenység által okozott környezeti pusztulás legkomolyabb hatásait.

Thomas Merton szerzetes írása: szabadnak születtem, Isten képmására

Egy évszázaddal ezelőtt, a XV. Benedek pápa által „hasztalan mészárlásnak” nevezett első világháború elején (1915-ben) született egy másik rendkívüli amerikai személyiség: Thomas Merton ciszterci szerzetes. Mindenekelőtt az ima embere volt, aki kihívást intézett kora bizonyosságai ellen, és új távlatokat nyitott a lelkek, az egyház számára. A párbeszéd, a népek és vallások közötti béke előmozdításán fáradozott.

A párbeszéd újrakezdése új távlatokat nyit mindenki számára

Ennek a párbeszédnek a távlatában a pápa elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek az elmúlt hónapokban a múlt fájdalmas epizódjaihoz kapcsolódó történelmi különbözőségek leküzdésére irányultak.

„Kötelességem, hogy hidakat építsek és mindenkit, minden lehetséges módon ebben segítsek” – hangsúlyozta a pápa. Ez bátorságot, merészséget igényel, amely azonban nem jelent felelőtlenséget. Egy jó politikai vezető, figyelembe véve mindenki érdekeit, nyitottsággal és gyakorlati érzékkel ragadja meg a pillanatot. Mindig a folyamatok elindítását választja a nagyobb terek birtoklásával szemben (Evangelii gaudium 222-223).

A fegyverkereskedelem egyetlen célja a pénz, amelyhez gyakran vér tapad

A párbeszéd és a béke szolgálata azt is jelenti, hogy valóban csökkentjük és hosszú távon beszüntetjük az egész világon a fegyveres konfliktusokat. Miért adnak el gyilkos fegyvereket azoknak, akik azt tervezik, hogy kimondhatatlan szenvedésekkel sújtsanak egyéneket és társadalmakat? Sajnos mindnyájan ismerjük a választ, ami egyszerűen csak a pénz. A pénz, amelyet gyakran ártatlanok vére áztat. Ezzel a szégyenletes és bűnös csönddel szemben kötelességünk leállítani a fegyverkereskedelmet.

A családot ma eddig soha nem látott veszélyek fenyegetik

A pápa végül utalt rá, hogy részt vesz a családok philadelphiai világtalálkozóján. Kívánsága, hogy a családok témája állandóan visszatérjen látogatása idején. Milyen fontos volt a család ennek az országnak az építésében! Ma is megérdemli támogatásunkat és bátorításunkat. A Szentatya nem titkolta aggodalmát a családok iránt, mivel soha még nem érte ennyi fenyegetés kívülről és belülről. Olyan kapcsolatokat tesznek vita tárgyává, mint a házasság és a család alapja.

Külön figyelmet érdemelnek a fiatalok, akik a család legsebezhetőbb tagjai közé tartoznak. Sokan irányt veszítettek, a reménytelenség, az erőszak, a visszaélések, a kétségbe esés spirálja csapdájába estek. Elmondhatnánk, hogy a mai kultúra a fiatalokat arra készteti, hogy ne alapítsanak családot.

Szabadság, jogok, igazságosság, hit, béke – az amerikai nép fontos öröksége

Egy nemzetet akkor lehet nagynak tekinteni, ha megvédi a szabadságot, mint ahogy Lincoln tette; ha olyan kultúrát mozdít elő, amely lehetővé teszi, hogy az emberek teljes jogokról „álmodjanak” testvéreik számára, mint ahogy Martin Luther King kísérelte meg; ha küzd az igazságosságért és az elnyomottak ügyéért, mint Dorothy Day; ha a hitből fakadó béke magvait hinti el Thomas Merton szemlélődő stílusában.

A pápa, miután rámutatott az amerikai nép kulturális örökségének, lelkületének néhány gazdagságára, ezzel a kívánsággal zárta az Egyesült Államok Kongresszusához intézett beszédét:

„Kívánom, hogy ez a lelkület továbbra is fejlődjön és növekedjen, hogy a lehető legtöbb fiatal örökölhesse azt, és olyan földön élhessen, amely emberek sokaságát ösztönzte arra, hogy álmodjon. Isten áldja meg Amerikát!”

(vm)

24/09/2015 17:00