Parolin bíboros a pápa afrikai útjáról: együtt a békéért

Nagy várakozás előzi meg Ferenc pápa első afrikai útját a fekete kontinensen. November 25-30. között a Szentatya három országba látogat: Kenyába, Ugandába és Közép-Afrikába. A Vatikáni Televíziós Központ interjút készített Pietro Parolin bíboros államtitkárral e fontos eseményről.

Ferenc pápa Kenyában kezdi meg afrikai útját, ahol áprilisban 147 diákot gyilkoltak meg iszlám szélsőségesek, ahogy Párizsban is sok fiatal vesztette életét. A Szentatya új felhívással fordul majd minden vallás híveihez?

Parolin bíboros: Igen, úgy gondolom, hogy a pápa maga előtt látja és szívében őrzi a Kenyában és a Párizsban meggyilkolt fiatalok vérfagyasztó képeit. Az út alkalmat ad arra, hogy megújítsa felhívását, amelyet egyébként is állandóan hangsúlyoz a különböző vallásokhoz tartozóknak: ne használják Isten nevét az erőszak igazolására. A pápa az élen jár ezen a téren. Múlt vasárnap az Úrangyala imádság után is rámutatott, hogy ez káromkodás. Egyáltalán nem Isten dicsőítéséről van tehát szó, hanem Isten nevének és irántunk való szeretetének, magának Istennek a súlyos megsértéséről.

A felhívás pedig arra vonatkozik, hogy a vallások legyenek a jó, a kiengesztelődés, a béke, a testvériség művelői a mai világban, amelyet számos, különböző természetű konfliktus súlyt. Ezeket együtt kell megvalósítani – ami egy fontos szempont. A vallásoknak ma meg kell találniuk a módot arra, hogy együttműködjenek az emberiség megsegítésén, hogy az egyre testvériesebb és szolidárisabbá váljon. Ez elsősorban a vallásközi párbeszéd által teremthető meg. Úgy gondolom, hogy ezeket a gondolatokat emeli majd ki Ferenc pápa útja során.

Ferenc pápa első alkalommal látogat az afrikai kontinensre, amelyet még mindig a Föld perifériájának tekintenek. Várható, hogy a Szentatya újra felveti a Laudato si k. enciklikájának témáját illetve az ENSZ-ben mondott beszédét a természeti környezet védelméről és a társadalmi és gazdasági kirekesztés elleni küzdelemről?

Parolin bíboros: Igen, biztosan. Tudjuk, hogy a pápának nagyon közel állnak a szívéhez ezek a témák, amelyek végülis az egyház társadalmi tanításának hagyományos részei XIII. Leó pápától kezdve. Lépésről lépésre alkalmazták azokat a különböző helyzetekben, ahogy azok előtérbe kerültek. Sajátos visszhangra találnak majd e témák az afrikai kontinensen és erős üzenetet jelentenek majd ilyen értelemben: harc a szegénység és a kirekesztés ellen; a méltó élet feltételeinek biztosítása mindenki számára; az emberek, Isten gyermekeinek, az afrikai népek méltóságát tiszteletben tartó élet garantálása. Az is alkalmat ad ezek hangsúlyozására, hogy a kenyai fővárosban, Nairobiban két ENSZ ügynökség is jelen van, amelyek ezekkel a problémákkal foglalkoznak (UNEP, ENSZ Habitat) illetve két fontos esemény vigíliáján vagyunk. Az egyik a párizsi ENSZ csúcstalálkozó a klímaváltozásról, amelynek kezdete éppen egybeesik a pápai út végével. A másik a világkereskedelmi szervezet 10. miniszteri konferenciája, amelyet a pápa látogatása utáni napokban tartanak. Ezek is etikai kritériumokat keresnek a gazdaság méltányos irányítására, hogy haszna mindenkihez eljusson.

A Közép-Afrikai Köztársaságban a pápa megnyitja az Irgalmasság szentévének első szentkapuját. Ez a gesztus erőt ad a békére és a kiengesztelődésre hívó üzenetének, amelyet az országhoz és az egész kontinenshez intéz?

Parolin bíboros: A Közép-Afrikai Köztársaságnak szüksége van a békére és a kiengesztelődésre. Ez egy nagyon szép gesztus a pápa részéről, előre vetítve a szentkapu megnyitását az egyetemes egyház számára december 8-án a Szent Péter bazilikában. Egyben irgalmasságot és lelki közelséget fejez ki egy kemény megpróbáltatásoknak kitett lakosság irányába, amelyet a szegénység és a bizonytalanság, illetve a közelmúltbeli konfliktus sújt. Ez a konfliktus továbbra is tart, az erőszak és az ellenségeskedés légköre jelen van még az országban. A pápa gesztusa ösztönzést jelent majd a sebek gyógyítására, a megosztottság felszámolására a kölcsönös tisztelet és elfogadás jegyében úgy, hogy a szemben álló csoportok találjanak módot az együttműködésre az ország hasznára és a közjó érdekében. Ez lesz a nagy üzenet, amely a párbeszédre, a másik elfogadására, az okok megértésére, az együttműködésre hív egy magasabb szintű jóért.

Hiszem, hogy a pápa ezzel a buzdító üzenettel mindazokhoz is fordul, akik igyekeznek segíteni a közép-afrikai lakosságot, hogy túljusson a jelenlegi válságon. Itt a nem-kormányzati szervezetekre, a nemzetközi közösség különböző szerveire utalok. Arra ösztönöz az üzenet, hogy haladjunk előre a támogató tevékenységgel a nehézségek és az akadályok ellenére is.

Ugandában Ferenc pápa lerója tiszteletét az 50 évvel ezelőtt szentté avatott vértanúk előtt. Száz évvel haláluk után a hitről tett tanúságtételük ma is szól Afrikához és a mai világhoz?

Parolin bíboros: Természetesen és ezt előkelő hangon teszi. Elég arra gondolni, hogy már VI. Pál pápa is szentté avatásuk alkalmával kiemelte hitüket és annak következményeit. Azt üzenik, hogy az alapvető értékekért, amelyek nekünk keresztényeknek Jézus Krisztus személye, legyünk készek életünket is adni. Ne csak a mulandó, az átmeneti javakért, az anyagi jólétért áldozzunk. Azt is közvetítik ezek a szentek, hogy a hit valódi maggá, csírává, egy teljesebb és átfogóbb humanizmussá is válhat. A hit indítékot, ösztönzést adhat egy testvéries, békés, szolidáris társadalom építésére és arra, hogy valóban mindenki javát keressük.

(sv)