Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Társadalom \ Tudomány, etika

A pápa átfogó megállapodást sürget a párizsi klímacsúcson

A francia elnök és a vatikáni államtitkár a párizsi klímakonferencián (Le Bourget, november 30.) - AFP

01/12/2015 14:34

A világ az öngyilkosság szélén áll – jelentette ki hétfőn Ferenc pápa, aki szerint a környezeti katasztrófa elkerüléséhez talán a párizsi klímakonferencia adhatja az utolsó esélyt. Mindezt Afrikából visszatérőben nyilatkozta az újságíróknak a repülőgépen tartott sajtótájékoztatón. Eközben a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros Párizsban képviselte a Szentszéket az ENSZ 21. klímakonferenciáján.

Három pilléren nyugvó átfogó egyezményt sürget a pápa

Felszólalásában Pietro Parolin bíboros utalt Ferenc pápa beszédére, amelyet Nairobiban mondott az ENSZ-székházban a környezetvédelemről. A pápa azt reméli, hogy Párizsban sikerül elfogadni egy globális és „átalakító erejű” egyezményt, amely a szolidaritás, az igazságosság, az egyenlőség és a részvétel alapelvein nyugszik, és amelynek három fő és egymással összefüggő célja a következő: enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait, felszámolni a szegénységet, valamint felvirágoztatni az emberi személy méltóságát. Tragikus lenne, ha a részérdekek győznének a közjó felett, és főleg ha ez a tájékoztatás manipulálásához vezetne.

Az első pillér: világos etikai irány

Parolin bíboros felszólalásában hangsúlyozta, hogy az átfogó egyezmény megszületésének első feltétele az, hogy világos etikai irányt jelöljön meg a megállapodás motivációja és célkitűzései számára. Jól tudjuk, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább a szegényebb néprétegek és a jövő nemzedékek vannak kitéve, akik gyakran nem tehetnek semmiről. Ez a jelenség túllép a politikai és szociális határokon, és ráébreszt minket arra, hogy ugyanahhoz az emberi családhoz tartozunk, valamint arra, hogy nincs hely a közöny globalizációja számára. A sürgető helyzet széleskörű összefogást igényel. Fontos, hogy az egyezmény elismerje etikai imperatívuszunkat a globális szolidaritásra, mint ahogy közös felelősségünkre vonatkozóan is, amelyből mindenkinek a maga képességei és lehetőségei alapján kell kivennie a részét.

Második pillér: világos jelzés a kormányoknak és a társadalomnak

Másodsorban arra kell odafigyelni az egyezmény megfogalmazása során, hogy az ne pusztán a megvalósítás módozatait jelölje meg, hanem főként világos jelzést adjon a kormányoknak és a helyi hatóságoknak, a vállalkozóknak, a tudósoknak és a civil társadalomnak, hogyan kell viselkedniük a Szentatya által megfogalmazott három fő cél eléréséhez (klímaváltozási hatások enyhítése, szegénység felszámolása, emberi méltóság előmozdítása). Ehhez olyan gazdaságpolitikára van szükség, amelyik visszaszorítja a szénfogyasztást, és segíti az átfogó emberi fejlődést. Ennek a folyamatnak a sikere attól függ, hogy az érintettek mennyire vállalják fel kötelezettségeiket és mennyire működnek együtt ezen a téren, ahol sok lehetőség nyílik az emberi méltóság felvirágoztatására.

Ebben  a gazdag országok jó példával járhatnak elöl, támogatva a szegényebb államokat a fenntartható fejlődésben. Példaként említette a vatikáni bíboros a megújuló erőforrásokat és a papírmentes irodát, valamint az energetikai hatékonyság fejlődését, a megfelelő erdőgazdálkodást, szállítást és hulladékkezelést. Ide tartozik továbbá a körkörös gazdasági modell fejlesztése, az élelmiszerbiztonság fenntartható és változatos programjainak megvalósítása, a harc az élelmiszerpazarlás ellen, a spekuláció és a nem hatékony, sőt olykor káros támogatások felszámolása, a megfelelő technológiák átvitele.

Harmadik pillér: jövőkép és utókövetés

A párizsi klímacsúcson megfogalmazandó egyezmény harmadik tartóoszlopa a jövőképre vonatkozik. A konferencia nem végállomás, se nem kiindulópont, hanem kulcsfontosságú állomása egy olyan útnak, ami bizonyára nem zárul le 2015-ben – hangsúlyozta a vatikáni államtitkár. Széleskörű utókövetésre van szükség, amely átlátható, hatékony és dinamikus, fokozatosan növeli az ambíció szintjét, valamint megfelelő időbeli ellenőrzést biztosít. Komolyan fontolóra kell venni fenntartható termelési és fogyasztási modellek alkalmazását, továbbá egy új életstílus kialakítását. Itt belépünk a nevelés és az oktatás meghatározó területére, amelyet sajnos sokszor kevéssé vesznek figyelembe a nemzetközi egyezmények megkötésekor. A technikai megoldások szükségesek, de nem elegendők, ha nem nevelünk a fenntartható életstílusra és a felelős tudatosságra. Jelenlegi életmódunk a selejt kultúrájával nem fenntartható, és ezért nem is szabad teret adnunk neki a nevelési és fejlesztési modelljeinkben. „Egy nagy kulturális, lelki és nevelési kihívás előtt állunk, amely hosszú megújulási folyamatokkal jár majd” – idézett Parolin bíboros Ferenc pápa Laudato si’ – kezdetű enciklikájából.

A Szentatya arra buzdít mindenkit, hogy a párizsi klímakonferencia egy olyan átfogó és átalakító erejű megállapodással érjen véget, amely világos etikai irányt mutat, és erős jelzéssel szolgál az érintetteknek, valamint hosszútávú látásmódjával segít elérni a három kitűzött célt: csökkenteni a klímaváltozás hatásait, leküzdeni a szegénységet és felvirágoztatni az emberi méltóságot.

A nyitónapon felszólalt Áder János

Amint arról az MTI tájékoztatott, a nyitónapon, november 30-án közel 150 ország állam- vagy kormányfője szólalt fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. A magyar köztársasági elnök az elsők között, Obama amerikai és Putyin orosz elnök után szólalt fel az ENSZ-konferencián. Áder János a döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel.

Cél: a globális klímavédelmi egyezmény aláírása

A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel - tudósít az MTI.

(gá)

01/12/2015 14:34