A pápa fogadta a Harvard ENSZ világmodell programjának fiataljait

A Harvard ENSZ Világmodell program (WorldMUN) egy nemzetközi egyetemi konferencia, amelyen minden évben más-más helyen több, mint 2500 egyetemi hallgató vesz részt legalább 115 országból. Idén március 14-18. között Rómában tartják a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szimulációs programot, amelyet a Harvard Egyetem szervez. A fiatalokat március 17-én, csütörtökön fogadta Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál kihallgatási teremben.

A legnagyobb haszon azonban az együtt töltött idő

Ferenc pápa az egyetemistákhoz szóló beszédében a Harvard program során az általuk megtapasztalt sokszínűségre összpontosított, amely gyógyír lehet a világ bajaira. Az együttműködés és a szolidaritás nemzetközi struktúráinak értékeire hívta fel a figyelmüket. Véleménye szerint a bölcsességben való gyarapodásuk nemcsak saját javukra szolgál, hanem helyi közösségeik és tágabb értelemben a társadalom javára is. A legnagyobb haszon azonban az együtt töltött idő, a találkozás másokkal a világ minden részéről, akik nemcsak a mai kihívásokat képviselik, hanem mindenekelőtt a tehetségek gazdag választékát és az emberi család képességeit is. A résztvevők sokszínűsége tanúskodik a világ problémáinak emberi arcáról.

A közösség ereje az együttérzésben és a gondoskodásban áll

Minden nehézség mögött, amellyel a világnak szembe kell néznie, emberek vannak, mint ti – folytatta beszédét a pápa. Családok és egyének, akik életét küzdelmek alakítják, akik igyekeznek gondoskodni gyermekeikről és nemcsak jövőt akarnak számukra teremteni, hanem napi szükségleteket is biztosítani. A közösség ereje az élet minden szintjén és a társadalom felépítésében is nemcsak tanulási és egyéni képességekben áll, hanem az együttérzésben, amelyet egymás iránt mutatunk, és a gondoskodásban, amelyet különösen iránt gyakorlunk, akik nem tudnak magukról gondoskodni.

Az egyház elkötelezettségére a leginkább rászorulók iránt

Ferenc pápa azzal zárta beszédét, hogy emlékeztesse az egyetemistákat a katolikus egyház elkötelezettségére a leginkább rászorulók iránt. Ebben a szolgálatban az egyház Jézus példáját követi. Annak a reményének adott hangot, hogy a római tapasztalat során a fiatalok szembesülnek a katolikus egyház elkötelezettségével, ami a szegények és menekültek szolgálata, a családok és közösségek megerősítése, illetve az emberi család minden tagjának elidegeníthetetlen méltósága és jogai védelme.

(sv)