Szerdai katekézis: Mind bűnösök vagyunk. Isten irgalma eltörli nyomorúságunkat

A Szentatya miután befejezte az isteni irgalmasság ószövetségi vonatkozásairól tartott katekézis-sorozatát, április 6-án új ciklust indított arról, hogy Jézus hogyan teljesítette be az irgalmasságot személyén keresztül. Földi életében, amikor a tömegekkel találkozott és hirdette az evangéliumot, gyógyította a betegeket, megbocsátott a bűnösöknek, Jézus nyílt szeretettel fordult mindenki felé, senkit nem zárt ki. Szeretete határtalanul mindenkinek szólt, tisztán, ingyenesen, abszolút értelemben. Ez a szeretet pedig a keresztáldozatban érte el csúcspontját. Az evangélium az irgalmasság evangéliuma, mert Jézus maga az irgalmasság – mondta szerdai katekézisében Ferenc pápa.

Jézus nem szégyenkezett beállni a sorba a bűnösök közé

Mind a négy evangélium tanúsítja, hogy Jézus mielőtt elkezdte volna működését, azt akarta, hogy Keresztelő Jánostól megkapja a keresztséget. Ez az esemény Krisztus egész küldetésére döntő hatással volt. Ő ugyanis nem a templom pompájában mutatkozott meg a világnak, nem harsonaszó hirdette eljövetelét, és nem is egy bíró képében jelent meg, pedig mindegyiket megtehette volna. Jézus ezzel szemben harminc évig rejtve élt Názáretben, aztán elment a Jordán folyóhoz népe sok más tagjával együtt, és beállt a sorba a bűnösök közé. Nem szégyenkezett, ott volt mindenkivel, a bűnösökkel együtt, hogy megkeresztelkedjen.

Jézus nem gyűlöletet, hanem szeretetet hozott mindenkinek

Szolgálata elejétől fogva tehát Messiásként mutatkozott meg, aki felvállalta az emberi természetet, szolidaritástól és együttérzéstől vezérelve. Amint Ő maga mondta a názáreti zsinagógában, Izajás próféta jövendölésére utalva: „Az Úr lelke rajtam: ő kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, ő küldött engem, hogy szabadulást hirdessek a raboknak, és a vakoknak megvilágosodást, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét” (Lk 4,18-19). Mindaz, amit Jézus véghezvitt a keresztelkedés után, a kezdeti program megvalósítása volt: elvinni mindenkinek az üdvözítő Isten szeretetét. Jézus nem gyűlöletet hozott, nem ellenségeskedést, hanem szeretetet! Nagy és nyitott szeretetet mindenkinek, mindannyiunknak. Olyan szeretetet, amely üdvözít – mondta kötetlen szavakkal a pápa.

Jézus az irgalmasság idejének kezdete az emberiség számára

Jézus közel állt az utolsókhoz, elmondta nekik, hogy Isten irgalmassága a megbocsátás, az öröm és az új élet. Az Atya küldte Fiú, Jézus valóban az irgalom idejének kezdete az egész emberiség számára. Mindazok, akik ott voltak a Jordán partján nem értették meg rögtön Jézus gesztusának horderejét. Maga Keresztelő János is megdöbbent a döntésén. A mennyei Atya azonban nem, Ő a magasból így szólt: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Mk 1,11). Ily módon az Atya megerősítette az utat, amit Fia Messiásként elkezdett, mialatt a Szentlélek galamb képében leszállt rá. Így Jézus szíve egy ütemre ver az Atyával és a Lélekkel, megmutatva minden embernek, hogy az üdvösség Isten irgalmának gyümölcse.

Nem kell félnünk beismerni, hogy bűnösök vagyunk

A keresztre feszített Jézust szemlélve érthetjük meg tisztábban ezt a nagy misztériumot. Mialatt ártatlanul haldokol miattunk, bűnösökért, Jézus így könyörög Atyjához: „Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit tesznek” (Lk 23,34). Jézus a kereszten bemutatja a világ bűneit az Atya irgalmassága előtt: mindenki bűnét; az enyémeket, a tieidet, a ti bűneiteket, mind bemutatja ott a kereszten. És ezzel a bűneink eltöröltetnek. Semmi és senki nem marad ki Jézusnak ebből az áldozati imájából. Ez azt jelenti, hogy nem szabad félnünk beismerni és meggyónni bűnösségünket. Mégis hányszor mondjuk másokra, hogy nézd, ez egy bűnös, ezt és ezt tette… ítélkezünk mások felett. És te? Mindannyiunknak föl kellene tennünk ezt a kérdést: Igen, ő bűnös ember. És én? Mind bűnösök vagyunk, de mind bocsánatot nyerünk: mindannyiunk előtt nyitva ez a lehetőség, hogy elnyerjük a bocsánatot, Isten irgalmasságát.

Az irgalmasság eltörli nyomorúságunkat

Nem kell félnünk tehát, hogy beismerjük és meggyónjuk bűnös mivoltunkat, mert Isten Fia minden egyes bűnt elvitt a keresztre. És amikor mi bűnbánattal telve gyónunk és rábízzuk magunkat, biztosak lehetünk benne, hogy megbocsát nekünk. A kiengesztelődés szentsége aktuálissá teszi mindenki számára a megbocsátás erejét, amely a keresztből fakad, és megújítja életünkben az irgalmasság kegyelmét, amelyet Jézus nyert el számunkra. Ne tartsunk nyomorúságainktól: a Keresztrefeszített szeretetének hatalma nem ismer korlátokat és soha nem fogy ki. És ez az irgalmasság eltörli nyomorúságainkat.

Az evangélium átalakít és jobbá tesz minket

Katekézise végén Ferenc pápa Istenhez fohászkodott, hogy ebben a jubileumi évben adja meg a kegyelmet, hogy megtapasztalhassuk az evangélium hatalmát: az irgalmasság evangéliumának átalakító erejét, amely beengedi szívünkbe Istent. Ezáltal képesek leszünk megbocsátani és több jósággal nézni a világot. Ha befogadjuk a megfeszített és feltámadt Krisztus evangéliumát, egész életünket átformálja megújító szeretetének ereje.

Felhívás a sport világnapján: az integráns fejlődés iskolája

A szerdai kihallgatás végén a Szentatya emlékeztetett rá, hogy ma ünnepeljük a Sport a békéért és a fejlődésért 3. világnapját, amelyet az ENSZ hirdetett meg. A sport egyetemes nyelve közel hozza egymáshoz a népeket, hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek találkozzanak egymással és felülemelkedjenek a konfliktusokon. Ezért a pápa arra buzdít mindenkit, hogy a sportot úgy élje meg, mint az egyének és közösségek integráns fejlődésének iskoláját.

Fiatalok, betegek és ifjú házasok kövessék Mária példáját

A Szentatya végül szokásához híven külön köszöntötte a fiatalokat, a betegeket és az ifjú házasokat. Szűz Mária példáját követve ebben a húsvéti időszakban hallgassák Isten szavát, végezzenek jócselekedeteket, és örömmel éljék meg az egyházhoz való tartozásukat, a feltámadt Krisztus missziós tanítványainak családjában.

(gá)