Rólunk szól: a Miano-házaspár bemutatja az Amoris Laetitia k. pápai buzdítást

A családi szeretetről szóló pápai buzdítás sajtóbemutatóján Baldisseri és Schönborn bíboroson kívül felszólalt egy egyetemi tanárházaspár is: Francesco Miano, a római Tor Vergata Tudományegyetem erkölcsfilozófiai docense, illetve felesége, Giuseppina De Simone, a nápolyi Dél-olaszországi Teológiai Fakultás filozófiatanára.

Az együtt zarándokolás szépsége

Elmondták, hogy nagyon megható és örömteli volt számukra elolvasni „A szeretet öröme” kezdetű buzdítást, és ezt az örömet szeretnék megosztani a sajtó képviselőivel is. Olyan pápai tanítást vehettek a kezükbe, amely a családról szólva a lényegre mutat rá, s teszi mindezt közvetlen, egyszerű, mindenki által érthető nyelven. Mondhatnánk, hogy nem a „szakmának” íródott a dokumentum, hanem az „életnek”, mindenkinek, aki így vagy úgy, de része egy családnak. Aki beleolvas a buzdításba, főleg a családi örömökről szóló központi részbe, vagy a gyerekneveléssel foglalkozó fejezetbe, az ráérez, hogy itt bizony éppen róla van szó. A pápa kézen fog minket, hogy együtt felfedezzük családjaink szépségét, melyek tökéletlenek, törékenyek, de rendkívüliek, mivel mindennapos zarándoklatukon az Úr szeretete tartja meg őket, amely nem fárad el, soha meg nem szűnik, és mindent megújít.

Álljunk meg egy pillanatra és érezzük meg az Úr jelenlétét

Hihetetlenül szép megtapasztalni milyen az, amikor kinyitjuk a szívünket, körbehordozzuk tekintetünket és végre meglátjuk a kincset, melyet a kezünkben tartunk; azt a nagy jót, amit életünk normalitása ad. Mintha a pápa azt mondaná: álljunk meg egy pillanatra, hagyjuk magunk mögött a zajt, a rohanást, a gondokat, a minket elárasztó zsivajt, és próbáljuk meghallani, igazából mit akar mondani nekünk az életünk, mi történik bennünk, mi mozgatja a szívünket. Ebben a hallgató figyelemben ugyanis megtanuljuk észrevenni az Úr jelenlétét, aki megszenteli életünket.

Magával ragadó, finom, szigorú és gyöngéd a pápa nyelvezete

A pápai buzdítás nyelvezete magával ragadó; egyszerre finom és szigorú, gyöngédség és csodálkozás hatja át. Ez a nyelv hagyja, hogy a családok konkrét élete szólaljon meg általa. A pápa szavai abból az alázatos figyelemből születnek, amelyre a szinódusi atyákat buzdította a 2014-es családszinódus megnyitásakor, és amelyről ő maga is tanúságot tett a két szinódus sűrű munkanapjai során.

Zarándoklat a családban, az egyházban

Az Amoris Laetitia lapjain olyan viszonyrendszert tár elénk tudós módon a pápa, amelyet nem a katedráról szóló egyház diktál, hanem amelyet az egyház magából a családi életből tanul. Olyan egyház ez, amelyik tudja, hogy úton van, de épp ezért taníthat minket arra, hogy világosan lássunk és visszataláljunk a helyes irányhoz. Ez az egyház a zarándokútját járó Isten népe. Rendkívül fontos mozzanat a mozgásban levés, a zarándoklás a családi élet értelmének megértéséhez. A pápa többször elismétli, hogy a családi élet folyamatos zarándoklat, ahol mindig előre kell nézni, nagy távlatokban kell gondolkodni, ahol soha nem szabad feladni az álmainkat, és ahol ízlelni és értékelni kell minden lépést anélkül, hogy tartanánk a jövőtől. A családban a zarándoklattal járó változásokat el kell fogadni, tudva hogy tökéletlenek vagyunk és fejlődnünk kell – mondta még a Miano-házaspár a pápai buzdítás bemutatóján.

(gá)