2016-05-25 19:56:00

Interjú Francisconé Balthazár Mártával, a Buenos Aires-i Mindszentynum képviselőjével


Interjú Francisconé Balthazár Mártával, a Buenos Aires-i Mindszentynum és az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége képviselőjével római zarándoklatáról.

 Francisconé Balthazár Márta a Buenos Aires-i Mindszentynum és az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége (Federación de Entitades Húngaras de la República Argentina) képviseletében köszöntötte Ferenc pápát május 25-én a szerdai általános kihallgatáson. A személyes találkozó után a Vatikáni Rádió stúdiójában megosztotta velünk a kihallgatás élményeit. Balthazár Márta a Buenos Aires-i Mindszentynum képviselőjeként beszámolt az írásban megfogalmazott kérésükről is, mellyel a dél-amerikai magyarok tisztelettel kérik Ferenc pápát, hogy mozdítsa elő Mindszenty bíboros boldoggá avatását.    

Balthazár Márta 1975-ben jelen volt Caracasban Mindszenty bíboros minden szentmiséjén, találkozóján, a látogatás minden eseményén. Tavaly erről tartott egy beszámolót a Buenos Aires-i Mindszentynumban, és a Vatikáni Rádióban is. Aktívan részt vesz ma is a Mindszentynum kulturális és vallási programjaiban. Idén Pünkösdkor elzarándokolt Csíksomlyóra – több Argentínában élő honfitársunkkal együtt. A Mindszentynum Szent István kápolnája 2009. május 30-tól kezdve őrzi azt a kegyszobrot, amelyet Simon Péter székely faragóművész készített 1965-ben, a Csíksomlyói Szűz 450. évfordulójára, a száműzetésben élő menekült magyarok számára.

Az interjú teljes szövege: 

Kedves Márta, szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatói nevében.

Nagyon szépen köszönöm és én is szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

Önnek egykor Buenos Aires-ben püspöke volt Jorge Mario Bergoglio.

Igen.

Most Francesco néven a pápánk.

Igen.

Mit érzett akkor, amikor megtudta, hogy a bíboros úron keresztül a Szentlélek Úristen őt Róma püspökének kiválasztotta?

Hát, az nemcsak számomra, hanem az egész argentínai népre egy olyan erős hatással volt, hogy szinte hihetetlen volt, amikor megtudtuk, hogy most már fehér a füst, és a pápa argentin.  Ez kimondhatatlan öröm volt az argentin népnek, és ránk, magyarokra is, mondhatom, hogy pozitívan hatott.

Három évvel ezelőtt választották őt pápává. Milyen volt most viszontlátni őt? Megváltozott a pápa?

Hát, mint pápa nem változott szerintem, de azért, mint Bergoglio és mint pápa, egy picit az ember másként látja, mert talán Argentínában, Buenos Aires-ben ő abszolút kötetlenül közlekedett az emberek között, és mindenkinek része lehetett és jutott az, hogy ha vele találkozni szeretett volna, hát akkor találkozhatott akármelyik utcában, mert ő nyugodtan, autóbuszon vagy pedig gyalog közlekedett a városban. Tudom, hogy ezt továbbra is próbálja megtartani, de azért a pápai mivoltja nem mindig engedi, hogy ilyen szabadon közlekedjen, és most őt így személyesen és tényleg pár centire látni, ez kimondottan nagy élmény.

Mennyire tudta a pápa megőrizni a Bergoglio mivoltát, tehát azt az alkatát, karakterét, amilyennek megismerték őt az argentinok, főleg Buenos Aires-ben?

 Én úgy érzem, hogy ő nagyon igyekszik, hogy ne változzon és továbbra is olyan ember legyen, és a pápai mivoltja ne változtasson az ő alaptermészetén, és hogy továbbra is istápolja azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Nagyon sokat törődött ott Argentínában is, és amint halljuk és látjuk a hírekben, itt is a betegekkel, az elhagyatottakkal, a kicsi gyerekekkel, szóval ő mindig nagyon közvetlen volt ezekhez az emberekhez és szerintem továbbra is, és a mai audiencián ezt tapasztaltam, hogy ő továbbra is igyekszik és nem változott.

A családjával vett részt a mai szerdai általános kihallgatáson, ahol annak a végén találkozhatott személyesen is a Szentatyával.

Igen..

Mi volt a célja ennek a találkozásnak?

Ennek dupla célja volt tulajdonképpen. Elsősorban és a legnagyobb cél az volt, hogy mi, dél-amerikai magyarok, tehát a venezuelai és az argentínai magyarok nagyon szerettük volna, hogy egy kicsit Mindszentynek a boldoggá avatását valahogy újra kézhez vegye, vagy legalább is kerüljön az íróasztal tetejére és ne csak egy fiókba legyen eltéve, amint tudjuk, hogy már nagyon régen kérvényezve van. Nekem nagyon szívügyem az egész Mindszenty..

Miért olyan fontos?

A venezuelaiaknak azért olyan fontos, mert utolsó útja az emigrációban tulajdonképpen Venezuelában volt 1975-ben és sajnos pár napra rá következett be a halála. Úgyhogy nekünk nagyon élénk emlékeink vannak, nekem személyesen is nagyon élénk emlékeim vannak, mert annak idején, negyven évvel ezelőtt,

Pontosan 41 évvel ezelőtt..

Pontosan 41 évvel ezelőtt, és nekem annyira közös kapcsolatom volt, hogy egymás mellett ültünk egy magyar előadáson, mikor a pici gyerekek felléptek. Én cserkészruhában voltam öltözve, mert már ő akkor nagyon nagyon nagy súlyt fektetett arra, hogy a magyar nyelvet, a magyar hagyományokat és a magyar szokásokat mi továbbra is fenntartsuk, és adjuk tovább a fiataloknak. Közvetlen kapcsolatom volt vele ezáltal és ez nem csak úgy, akármi volt az életemben, hanem nagy nyomot hagyott.

Gondolom minden dél-amerikai ország szerette volna vendégül látni magyarjai lévén Mindszenty bíboros urat, de hát idős kora miatt nem tudott elmenni mindenhová, viszont ez a tizenegy napos venezuelai tartózkodás sok mindenre lehetőséget kínált. 

Pontosan, és ő, amikor elhagyta Caracast, akkor egy nagyon szép levelet írt a dél-amerikai emigrációnak tulajdonképpen, amit mi továbbra is őrzünk, nekem egy egész csomagom van az ő caracasi látogatásáról, fényképek, újságcikkek, amiket kivágtam, és ezeket be is mutattam, amikor tavaly májusban a negyvenedik évfordulón a Buenos Aires-i Mindszentynumban egy spanyol nyelvű előadást tartottam, amit azután a Vatikáni Rádió magyarra lefordítva közvetített.

Ez a levele a bíboros úrnak, végrendeletnek is tekinthető, hiszen nemsokkal utána, sajnos meghalt.

Így van.

1975-ben. Mi ennek a végrendelet-levélnek a főbb üzenete a magyarok felé?

Hogy ne felejtsünk el imádkozni magyarul, hogy tanítsuk meg a gyerekeinket imádkozni magyarul, hogy a következő generációkban feltétlenül, miután a nyelvén keresztül magyar a magyar, továbbra is igyekezzünk a gyerekeinket megtanítani a magyar nyelvre.

Úgy tudom, hogy ennek a bíborosi kérésnek lett egy szép, konkrét gyümölcse is.

Caracasban igen, mert, ahogy ő elment Venezuelából, megalakult egy olyan magyar óvoda, ami nemcsak hétvégén működött, mint a legtöbb országban, hogy voltak ilyen hétvégi óvodák, iskolák, hanem hétfőtől péntekig, reggel 8-tól déli 12-ig, akkor jártak a kis magyar ivadékok az óvodába és nagyon szépen megtanultak olvasni, írni, számolni. Sőt mondhatnám olyannyira, hogy az én kislányom az elsők között volt, mert akkor volt ötéves, amikor oda járt. Amikor bekerült az iskolába, akkor a magyar ábécét jobban tudta, mint amit azután ott, spanyolul meg kellett, hogy tanuljon. Tökéletesen működött, nagyon nagy sikere volt és nagyon sok fiatal gyerek azért tud ma, most már felnőtt korában is még magyarul, mert oda járt ebbe az óvodába. És ezt Mindszenty Józsefnek köszönhetjük.

Írassék a javára!

Írassék a javára!

Ma, a Szentatyával való találkozás során, gondolom kifejezte ezt a kérését szóban is, gondolom spanyol nyelven, illetve írásban is.

Igen, átadtam egy olyan borítékot, amiben benne volt egy levél a caracasi plébániától, amit a plébános úr, aki sajnos nem magyar, hanem venezuelai, de ő is aláírta, ő volt az első, aki aláírta. Azon kívül pedig a kolóniának nagyon sok tagja, aki részt vett egy összejövetelen, ott a helyszínen aláírták ezt a levelet, mint kérvényt, hogy Mindszenty bíboros boldoggá avatását egy kicsit újítsák fel és vegyék elő itt a Vatikánban. Ugyanígy, az argentínai magyaroknak van egy ún. Argentínai Magyar Intézményeknek a Szövetsége, amelyik összefoglalja az összes magyar intézményt, ami Argentínában működik. Nagyon sokan vannak, legalább 25-30 ilyen intézmény van, egyházi, polgári, kulturális, sport, szóval minden benne van, és ők szintén írtak egy nagyon szép levelet, amiben felidéznek bizonyos emlékeket Bergoglionak még a magyar angolkisasszonyokkal, akik ott (Plátanosban – szerk.) iskolát építettek, még az ’50-es években, és szintén kérvényezik azt, hogy..,

Ahol ő annak idején lelki vezető volt, spirituális...

Pontosan, pontosan. Szóval egy erős közös kapcsolata volt az angolkisasszonyokkal, és ezt felidézték a levélben, és megkérvényeztük akkor újra, szintén az argentínai magyarság nevében kérjük, hogy ezt az ügyet újra kézbe vegyék.

Miért lenne jó Mindszenty bíborost minél hamarabb boldoggá avatni? Én nagyon szeretném.

Én is nagyon szeretném. Mert mondom, én nagyon nagy tisztelője, becsülője vagyok és ez a közös kapcsolat, ami pár percre, rövid időre kialakult közöttünk, ez természetesen nagyon nagy súlyt jelentett az én életemben, és felejthetetlen élmény. Szerintem az egész magyarságra, nemcsak azokra, akik keresztények, hanem a magyarokra ez egy olyan hatással lenne, hogyha elérnénk azt, hogy őt boldoggá avassák, mint egyház, mint emberiség, mint magyarok, mindenkinek egy szép és nagyon fontos ügy volna az életében.

Bennem most az a szó motoszkál, hogy belékapaszkodni...

Ugye?

A példájába, az ő helytállásába, a legnehezebb körülmények között megtartotta hitét, emberségét.

Pótolhatatlan. Szóval énszerintem azokban a nehéz években megtartani ennyire komolyan és ennyire erősen az ő hitét és utána ő ezt terjesztette...

És a föld végső határaiig elmenni, megkeresni a magyarokat, hát tényleg jó pásztor volt.

Nagyon jó pásztor volt.

Kedves Márta, köszönöm, hogy egybefogja a dél-amerikai magyarokat, köszönöm, hogy elhozta az ő kérésüket. Hadd társuljon ehhez hozzá a rádióhallgatóknak a kérése is, és gondolom,  nevükben szólhatok, hogy örülnénk mihamarabb annak, hogyha őt az oltár dicsőségére emelnék. Ehhez kérem én a hallgatóknak az imádságát is.

Én is erre kérem, és nagyon köszönöm, hogy itt lehettem, és hogy ezt az érzést továbbíthattam a hallgatóknak.

Isten áldja Önt!

Köszönöm.   

 

(vl)








All the contents on this site are copyrighted ©.