XVI. Benedek – a “térden álló teológia” legnagyobb mestere

Ferenc pápa írt előszót az emeritus pápa most megjelent könyvéhez. A Szentatya számos gondolatot fűz Benedek pápának az ima értékéről, a papi élet középpontjáról szóló tanúságtételéhez. A Cantagalli kiadó gondozásában megjelent kötet, amelynek címe „Tanítani és megtanulni Isten szeretetét”, az első XVI. Benedek írásainak könyvsorozatából. Ferenc pápa előszavát a „La Repubblica” c. olasz napilap tette közzé.

A „térden álló” szüntelen ima döntő tényező egy pap életében

Mi a „döntő tényező” annak a férfinak az életében, aki a papságban Istennek szenteli magát? Nem az, hogy erejét nem kímélve tevékenykedik, hogy megoldja a folyamatban lévő ügyeket, hanem az, hogy tudjon „térden állni”, „imádkozni másokért, megállás nélkül, testtel és lélekkel szüntelenül elmerülve Istenben, szívével mindig Isten felé fordulva, mint egy szerető, aki minden pillanatban szerelmére gondol, bármit is tegyen”.

Ima nélkül az egyház egy fölösleges emberi termék

Egy pap szolgálata az, hogy megtestesítse Krisztus jelenlétét az emberek között, egyébként semmi sem igaz, minden csak megszokássá, rutinná válik. A papok fizetést kapnak, a püspökök hivatali ügyintézők és az egyház többé már nem Krisztus egyháza, hanem a mi termékünk, egyfajta nem kormányzati szervezet, lényegében fölösleges.

Benedek pápa az Isten embere

Ferenc pápa a tőle megszokott nyíltsággal ünnepli XVI. Benedek példaadó papi szolgálatát, amelynek június 28-án van a 65. évfordulója. „Ragyogó tanúságtétel”, főleg az elmúlt három évben, miután Benedek pápa meghívást kapott arra, hogy „felmenjen a hegyre”, hogy az imának és az elmélkedésnek szentelje életét. Ezt ő maga fejtette ki, amikor elmagyarázta péteri szolgálatáról való lemondása indokait.

„Látszik, hogy valóban hívő ember, aki valóban imádkozik, aki megszemélyesíti az életszentséget, a béke, Isten embere” – írja az előszóban Ferenc pápa. Rámutat, hogy ez a mély Istenben való gyökerezés a papi szolgálat lényege, enélkül hasztalan lenne a szervezőképesség, a feltételezett értelmi felsőbbrendűség. Benedek pápa megtestesíti a papi tevékenység lényegét, és egyik legnagyobb tanítása, amely nyilvánvaló számunkra, a „térden álló teológia”.

Az imára ma különösen nagy szüksége van az egyháznak és a világnak

Benedek pápa tanúságtétele arra mutat példát, hogy az ima nem pusztán egy jó gyakorlat ahhoz, hogy megnyugtassuk lelkiismeretünket, vagy ájtatos eszköze annak, hogy egy adott pillanatban kieszközöljük Istentől, amire éppen szükségünk van. Nem, az ima döntő tényező, közbenjárás, amire ma az egyháznak és a világnak sokkal nagyobb szüksége van, mint bármikor, kell, mint egy falat kenyér, jobban, mint egy falat kenyér – írja Ferenc pápa. Istenhez fűződő kapcsolat nélkül olyanok vagyunk, mint a bolygók, amelyek elveszítették keringési pályájukat és a semmibe zuhannak, nemcsak ők hullanak darabjaikra, hanem másokat is veszéllyel fenyegetnek – utal a pápa XVI. Benedek szavaira.

Müller bíboros: a könyv válasz a papság Nyugaton tapasztalható válságára

Benedek pápa kötetéhez Ferenc pápa előszava után Gerhard Müller bíboros írt bevezetőt. A nyugati világban a papi hivatások válsága az utóbbi évtizedekben a keresztény identitás gyökeres irányvesztettségnek is a következménye. Ez annak a filozófiának tudható be, amely megfosztja az emberiséget a természetfölötti látóhatárától. Ezzel a kötettel Joseph Ratzinger egy olyan utat jelöl meg, amely kivezet a katolikus papság válságából. Ez a válság sok papot a bizonytalanság állapotába juttatott az egyházban betöltött szerepét illetően. Ennek a kötetnek a tanulmányozása gyümölcsöző lehet a papság szentségének teológiai és tudományos meghatározása, valamint a papi lelkigyakorlatok számára, hirdetve az Újszövetség, a Lélek dicsőséges szolgálatát (vö. 2 Kor 3,6-8).

(vm)