Ferenc pápa szentmiséje Jasna Górában: Isten kicsiny, közel van és konkrét

Ferenc pápa csütörtökön délelőtt autóval érkezett Czestochowába. Fél tíz körül ért a Jasna Goróra-i nemzeti szentélyhez, ahol megszámlálhatatlan hívősereg várta. Előbb pápamobilon a pálosok által vezetett templomhoz érkezett. Itt a Fekete Madonna kegyképe előtt egy pálos atya felvázolta a kegyhely történetét, majd a Fekete Madonna kegyképe előtt csendben imádkozott, ezután kíséretével elimádkozott egy Üdvözlégyet és áldását adta.

Fél tizenegykor kezdődött a kegytemplom mögött felállított szabadtéri oltárnál a pápai szentmise, amellyel megemlékeztek Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulójáról. Számos püspök és több ezer pap együtt misézett a Szentatyával. A misét részben latin, részben lengyel nyelven mutatták be.

Ferenc pápa olasz homíliáját amelyet szakaszonként lengyelre fordítottak, a mise olvasmányaihoz, a Galata-levél verseihez (4, 4-7) és a Kánai menyegző evangéliumi részletéhez (Jn 2, 1-11) kapcsolta. „E liturgia olvasmányain végigvonul egy isteni fonál, amely áthalad az emberi történelmen és szövi az üdvösségtörténetet.” (…) „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született”. Isten emberré lett, belépett történetünkbe, amikor az emberiség nem is volt erre felkészülve, nem volt az a béke „aranykora”. Az idő teljessége Isten ajándéka volt: Isten betöltötte időnket irgalmasságának bőségével. Tiszta szeretetből megnyitotta az idők teljességét. Üdvösségtervét úgy valósította meg, hogy  Fia „egy asszonytól született”. Amikor Isten belépett történelmünkbe, ez nem volt diadalmas, a Mindenható nem mindenhatóságát mutatta, hanem egy anya gyermekeként jelent meg. Isten országa akkor is, most is nem feltűnő módon érkezik, hanem kicsinységben, alázatban. Jézus egy kis helységben, Kánában műveli első csodáját Mária kérésére. A borrá változtatott víz az esküvőn nagy jel: Isten közel van hozzánk, köztünk van, gondunkat viseli, anélkül, hogy helyettünk döntene, anélkül, hogy a hatalom kérdéseivel foglalkozna. Mert Ő azt szereti, ami kicsiny, ellentétben az emberekkel, akik egyre többet, nagyobbat akarnak birtokolni. A hatalom, a nagyság és a láthatóság vonzásának engedni: ez tragikusan emberi, viszont kiválóan isteni: önmagunkat adni másoknak, csökkenteni a távolságot, megmaradni a kicsinységben és megnyugodni a mindennapiságban. „Isten tehát kicsiny, közel van és konkrét.

Isten kicsivé teszi magát. Az Úr ’szelíd és alázatos szívű’, szereti a kicsiket, akiknek kinyilatkoztatja Isten országát. Szereti a kicsiket, mert ellenállnak az élet gőgjének, amely a világtól jön. A kicsinyek ugyanazt a nyelvet beszélik: az alázatos szeretetét, amely szabaddá tesz. Készek, hogy az Úr szócsövei legyenek. (…) Gondoljunk itt népetek annyi fiára és leányára: a vértanúkra, akik szétsugározták az Evangélium belső erejét; továbbá sok más egyszerű rendkívüli személyre, akik tanúskodni tudtak az Úr szeretetéről a nagy megpróbáltatások közepette; az Irgalmasság szelíd és erős hirdetőire, amilyen Szent II. János Pál és Szent Fausztina volt. Szeretetének e  „csatornáin” keresztül az Úr felbecsülhetetlen ajándékot adott az egész egyháznak és az egész emberiségnek. És igen jelentős, hogy népetek megkeresztelkedésének évfordulója egybeesik az Irgalmasság Jubileumával.”

Ferenc pápa homílája további részében Isten két másik tulajdonságáról elmélkedett:

Isten közel van és Isten konkrét. Mindig utalt Szűz Mária, Isten Anyja  példájára, akit itt a nemzeti kegyhelyen különösen is tisztelnek, és a lengyel történelemre. Mária anyasága a lengyel családokra emlékeztet: a lengyel történelmet jellemezte az Evangéliumhoz, a Kereszthez és az Egyházhoz való hűség; a hitet a családok adták át egymásnak, apák  gyermekeiknek, és főleg az anyák és a nagyanyák, akiknek annyi köszönetet kell mondanunk.

Mária ma is közbenjár értünk: elkíséri az Egyházat a történelemben. Az isteni stílust követi: kicsiny, közelről kísér bennünket, egyszerű és nyitott szívvel.

(szf)