2016-09-27 09:24:00

Ferenc pápa grúziai és azerbajdzsáni apostoli utazása: szentszéki sajtótájékoztató


A Szentatya szeptember 30-án, pénteken reggel 9 órakor indul el Róma Fiumicino repülőteréről 16. nemzetközi apostoli látogatására. Utazása első állomására, a grúz fővárosba, Tbiliszibe négy órás repülőút után, a helyi idő szerint délután 3 órakor érkezik meg. A repülőtéri ünnepélyes fogadtatást követően udvariassági látogatást tesz Giorgi Margvelasvili államfőnél az elnöki palotában. Köszönti a hatóságok, a civil társadalom képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, majd a pátriárkátus palotájában találkozik II. Ilia katholikosszal, Grúzia ortodox pátriárkájával Végül az asszír-káld közösséggel a Barszabbasz Szent Simon (más néven Perzsiai Szent Simeon) káld katolikus templomban találkozik.

Október elsején, szombaton Ferenc pápa szentmisét mutat be Tbiliszi 27 ezer fő befogadására alkalmas stadionjában, amely Mikheil Meskhi grúz labdarúgóról kapta a nevét. Ezután a Mennybe felvett Szűz Mária templomban találkozik a papsággal, a szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, a szeminaristákkal. A kamilliánus egészségügyi központ előtt köszönti az egyházi karitatív művek munkatársait és a betegeket, összesen mintegy 700 személyt. Utolsó programjaként felkeresi a patriarkális székesegyházat a Tbiliszitől mintegy 25 km-re fekvő Mtskheta (vagy Mskheta) városban, amely Grúzia egyik legrégibb települése: Kr.e az V. században alapították. 800 éven át ez az ősi város volt a grúz birodalom fővárosa. 317-ben a grúzok itt tértek át a keresztény vallásra. A mai napig a grúz kereszténység szíve, Grúzia ortodox kereszténységének spirituális központja. A történelmi, művészeti és régészeti kincsekben gazdag múzeumváros több épülete 1994-től az UNESCO világörökség része. A Svetitskhoveli patriarkális székesegyház a Grúz Ortodox Egyház központja és az ország második legnagyobb egyházi épülete. A hagyomány szerint itt temették el Jézus Krisztus köntösét.

Október másodikán, vasárnap reggel Ferenc pápa 8.10 perckor indul repülőgépen Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába, ahová helyi idő szerint 9.30-kor érkezik meg. A hivatalos fogadtatás után szentmisét mutat be a szalézi központ Szeplőtelen Fogantatás templomában. A szalézi közösséggel és a pápai kíséret tagjaival fogyasztja el az ebédet, majd az elnöki palota előtti térségen (Gençlik) kerül sor a fogadási ceremóniára. A pápa udvariassági látogatást tesz Ilham Alijev köztársasági elnöknél az elnöki palotában, majd a hatóságokkal találkozik a “Heydar Alijev” központban. Ezt követi magántalálkozója a kaukázusi muzulmánok sejkjével a Heydar Alijev mecsetben. A program utolsó pontjaként Baku ortodox püspökét, majd a bakui zsidó közösség elnökét köszönti. A repülőtéri hivatalos búcsúztatás után Ferenc pápa este 19.15-kor indul vissza Rómába. A tervek szerint este 10 órakor érkezik meg Ciampino repülőterére.

Béke, kiengesztelődés, ökumenizmus – ezek a témák foglalják keretbe Ferenc pápa grúziai és azerbajdzsáni apostoli látogatását, amely egyben lezárja júniusban, Örményországban kezdődött kaukázusi zarándoklatát – fejtette ki Greg Burke, a Szentszék sajtótermének igazgatója hétfőn tartott tájékoztatójában. A vatikáni szóvivő emlékeztetett rá, hogy II. János Pál 2002-ben járt ezekben az országokban, és látogatása elsősorban politikai természetű volt. Grúzia volt a 13. posztkommunista ország, amelyet a lengyel pápa a Berlini Fal összeomlása utáni évtizedekben felkeresett. Erről tanúskododtt az a közös nyilatkozat is, amelyet II. Ilia katholikosz pátriárkával írt alá, és amelyben olyan kérdéseket érintettek, mint az Abháziában, a Hegyi-Karabah térségében, valamint a Kaukázus északi részén kialakult súlyos helyzetek. A nyilatkozat megállapította, hogy ezek fenyegetik a világbékét, és határozott cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről.

Ma továbbra is fenyegető veszélyt jelent különösen a Hegyi-Karabah kérdése, amely 1988 óta képezi vita tárgyát Örményország és Azerbajdzsán között. Az autonóm régió ekkor vált ki az Azerbajdzsán szovjet socialista köztársaságból és a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett széthullását követően kihirdette függetlenségét. Ma úgy tűnik, hogy lényegre törő tárgyalások folynak a két nemzet között, amelyek célja a térség status quojának megváltoztatása.

Ferenc pápa a kiengesztelődés üzenetét viszi el a térségbe

Ez a kérdés azonban Ferenc pápa 16. nemzetközi útjának hátterében marad. A Szentatya fő kívánsága, hogy a kiengesztelődés üzenetét vigye el a térségbe anélkül, hogy beavatkozna geopolitikai vitákba. Az út fontos eseménye lesz ezzel szemben az ökumenikus imádság a békéért, amelyet Ferenc pápa utazása első napján mond el Szent Simon káld katolikus templomban, Tbilisziben. Ezen a szertartáson részt vesz 13 káld püspök, akik Erbilből érkeznek, ahol jelenleg a káld szinódus folyik.

A látogatás másik kiemelkedő mozzanata az október elsején a Meskhi stadionban bemutatásra kerülő szentmise, mivel most első alkalommal vesz részt egy ortodox küldöttség a pápai szertartáson. Nem lesz azonban jelen II. Ilia pátriárka, aki a Szentatyát Tbiliszi repülőterén fogadja érkezésekor.

A Szentatya a káld közösséggel Szíria és Irak békéjéért imádkozik

Az asszír-káld közösséggel való „spirituális találkozón”, amelyen mintegy 300-an vesznek részt, arám nyelven hangzanak el énekek és imák, a Szentatya Szíria és Irak békéjéért fohászkodik majd. Csakúgy, mint II. János Pál látogatásakor, most sem lesz jelen a katholikosz az imatalálkozón.

Greg Burke, a Szentszék sajtótermének igazgatója emlékeztetett rá, hogy Grúziában a katolikusok az öt millió lakos mintegy 2 és fél százalékát alkotják. Ferenc pápa a stadionban bemutatott szentmisét követően a Mennybe felvett Szűz Mária templomban kötetlen beszédet intéz a papokhoz, szerzetesekhez, szerzetesnőkhöz. Tanúságtételek hangzanak el egy katolikus pap, egy fiatal, egy szeminarista és egy családanya részéről.

Baku kis katolikus közösségét a szaléziek vezetik

A következő állomás Baku, Azerbajdzsán fővárosa. A 9 millió lakosú országban a katolikus közösség mintegy száz főből áll. A pápa a szalézi központban találkozik velük, mivel az ország apostoli prefektúráját a szalézi szerzetesek vezetik, élükön Giuseppe Pasotto püspökkel, a kaukázusi latin szertartású hívek apostoli adminisztrátorával. Munkájukat segítik Teréz anya nővérei is. Ferenc pápa a szaléziakkal és kíséretével ebédel, közöttük Parolin bíboros államtitkárral, Koch és Sandri bíborosokkal, Becciu érsekkel, helyettes államtitkárral, valamint a vatikáni személyzet képviseletében a Szent Márta-ház egy alkalmazottjával. A pápa Bakuban felkeresi a Hősök Emlékművét is, amely a függetlenségi harcokban elesettek előtt tiszteleg.

Vallásközi találkozók a helyi vezetőkkel

A 2014-ben épült „Heydar Alijev” központban, amelyet a nemrég elhunyt iraki származású világhírű építészmérnöknő, Zaha Hadid tervezett, a pápa találkozik a hatóságok képviselőivel és aláírja a vendégkönyvet. Innen mintegy 8km-re található az ugyancsak a jelenlegi köztársasági elnök apjáról elnevezett „Heydar Alijev” mecset, ahol a vallásközi találkozóra kerül sor a kaukázis muzulmán közösséget vezető sejkkel és egyéb vallási közösségek képviselőivel. A Rómába visszatérő repülőn Ferenc pápa, szokásához híven interjút ad a kíséretében lévő mintegy 70 újságírónak – tájékoztatta a média szakembereit Greg Burke vatikáni szóvivő.

(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.