Ferenc pápa beszéde a hivatásgondozás nemzetközi találkozójához: a hivatásgondozás találkozás az Úrral

Pénteken délben Ferenc pápa a Kelemen teremben találkozott a hivatásgondozás nemzetközi találkozójának 225 résztvevőjével, akik ezekben a napokban a Papi Kongregáció szervezésében Rómában tanácskoznak.

A hivatásgondozás megtanulja Jézus stílusát

Beszéde kezdetén a pápa megvallotta, hogy félelem tölti el néhány egyházi kifejezés használatakor és ilyen a hivatásgondozás szó is, amely utalhat az egyházi cselekvés megannyi szektorára, kúriai hivatalra, egy terv kidolgozására. Nem mondom, hogy ez nem fontos, de ennél sokkal többről van szó: a hivatásgondozás az egy találkozás az Úrral! – szögezte le a pápa. Nem véletlenül választottátok a találkozó mottójául a miserando atque eligendo idézetet, amelyet az ifjú éveimre emlékezve választottam, amikor erősen megéreztem az Úr hívását, ami nem egy konferencia vagy szép eszme nyomán született meg bennem, hanem mert magamon éreztem az Úr irgalmas tekintetét – idézte fel a pápa saját hivatása történetét. A hivatásgondozás megtanulja Jézus stílusát, aki a hétköznapi élet helyein jár körül, sietés nélkül megáll, irgalommal tekint a testvéreire és elvezeti őket az Atyával való találkozásra.  Az evangélisták gyakorta leírják Jézus missziós tevékenységének egy részletét. Útra kel, bejárja a falvakat és városokat, találkozik a nép szenvedésével és reménységével. Máténál különösen három mozzanatot vehetünk észre: Jézus kimegy, meglát és meghív – mondta a pápa, majd egyenként elemezte ezt a három vonást.

Egy találkozás, mely megváltoztatja az életet

A hivatásgondozás egy mozgásban lévő egyházat igényel, mely nem kalkulálgat, hanem Isten irgalmas szívének a tágasságára hagyatkozik. A hivatásgondozás nem maradhat meg a „De ez nálunk mindig így volt!” érvelés kényelmes szempontjánál, hanem ki kell lépnie a saját merevségéből, mely képtelenné teszi az evangéliumi örömre. Ferenc pápa erre mindenekelőtt a papokat és püspököket emlékeztette, utalva saját személyes meghívásukra, amikor egy megélt találkozás megváltoztatta az életüket. Szomorú, ha egy pap a plébánián bezárkózva csak önmagának él – tette hozzá.

Sietség nélkül a másikra tekinteni, ami vonzóvá és magával ragadóvá teszi a meghívást  

Amikor Jézus az utcákat rója, időnként megáll, és sietség nélkül rátekint az emberekre. Éppen ez teszi vonzóvá és magával ragadóvá a meghívást. Márpedig benső csend kell ahhoz, hogy ez ember megérezze az Úr hívásának a visszhangját. A szervezői aktivizmus nagy veszélye, hogy sietségében nem áll meg a személyes találkozásokra. Az evangélium ellenben pontosan rögzíti Jézus felénk forduló, rajtunk megpihenő irgalmas tekintetét. Az irgalmas tekintetben a szem és a szív ölel körül, ahogy Jézus tette ezt Mátéval. Ez a tekintet olyan nyitott teret teremt, melyben Máté előítélet nélkül szabadnak érzi magát, hogy új útra keljen – magyarázta a pápa, majd leírta, milyennek látja a  hivatásgondozót: nem kapkod, képes megállni és mélységben olvasni, képes belépni a másik életébe, anélkül, hogy megítélne ott bármit is. Tekintete képes rácsodálkozást szítani az evangélium iránt, tud különbséget tenni és kísérni az embereket. Végül ez a tekintet figyelmes és éber, folyamatos megtisztulásra indít.

A megívás csodálatot kelt egy új cél felé

A meghívás mozzanatát elemezve a pápa megjegyezte, hogy a hivatásgondozás nem tart hosszú beszédeket, nem hív követendő programokra, hanem egyszerűen csak ezt mondja a Mesterrel: Kövess engem! Ezzel csodálatot kelt egy új cél felé, az élet olyan helyére mutat rá, mely túllép a pénzváltó asztalka szűkösségén. Jézus így útra indítja az embereket, kimozdítva őket egyoldalú ülőhelyzetükből. Jézus megérinti a fiatalokban lakó keresési vágyat, amit az Úr kincsként a kezükbe helyez, hogy aztán gondozzák és műveljék azt.

Végül Ferenc pápa arra kérte a püspököket, papokat és hivatásgondozókat, hogy tartsanak ki a felebaráttá válásban, a kilépésben, a megkülönböztetésben és az imádságban és ne féljenek attól, hogy a papi életutat javasolják a fiataloknak, mindenekelőtt saját örömteli életük felmutatásával.

(vl)