Ferenc pápa homíliája a malmöi szentmisén: Nekünk szükségünk van egymásra ahhoz, hogy szentek legyünk

Ferenc pápa svédországi látogatásának második napján, november elsején kedden a helyi katolikus egyház közösségével együtt ünnepelte Mindenszentek napját, amikor délelőtt  fél tízkor szentmisét mutatott be a malmöi Swedbank stadionban. A 18 ezer férőhelyes futball stad0iont teljesen megtöltötték a hideg idő ellenére is lelkes katolikusok, határtalan lelkesedéssel köszöntve Róma püspökét, aki elfogadva meghívásukat a legszentebb ünnep, a szentmise keretei között találkozott velük.

Svédország vallási helyzete

A Magyarországnál ötször nagyobb kiterjedésű skandináv ország napjainkban 9 millió nyolcszázezer lakost számlál. A legfőbb felekezet a helyi lutheránus egyház, a lakosság mintegy 84 százaléka. A katolikusok a lakosság 1,15 százalékát alkotják, összesen 113 ezer lélek, akik egyetlen egyházkerülethez, a stockholmi püspökséghez tartoznak, Anders Arborelius stockholmi püspök vezetésével. 45 plébániai közösség működik szerte az országban, akiknek lelkipásztori ellátásáról 53 egyházmegyés és 88 szerzetespap gondoskodik. Jelentős a szerzetesnővérek száma, 235 kedves nővér végez főként oktatói és szociális munkát. Közülük is kiemelkednek a svéd brigittás nővérek, akiknek rendjét Szent Brigitta alapította a14. század második felében és akiket könnyen fel lehet ismerni a fejüket fedő, keresztformájú főkötőjükről. Az utóbbi évtizedek migrációs politikájának köszönhető, hogy Svédországban napjainkban több mint négy százalék az ott élő muzulmánok száma, akiknek közel félmilliós létszáma, elkötelezett iszlám hite és kultúrája komoly integrációs erőfeszítéseket igényel.

Ferenc pápa az éjszakát a Malmö melletti Igelösa Tudományos Központ vendégházában töltötte, amely rendszeresen otthont ad a skandináv püspöki konferencia üléseinek. Innét indult reggel nyolc után a szentmisére Pietro Parolin bíboros államtitkárral és Kurt Koch bíborossal, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnökével együtt.                                

Emlékezés sok testvérünkre, akik a hit és a szeretet teljességében éltek, egyszerűen és rejtve 

Ma az egyház Mindenszentek főünnepét üli – kezdte a latin és svéd nyelven bemutatott szentmise homíliáját a pápa – és így emlékezünk nemcsak azokra, akiket az egyház szentté avatott a történelem során, hanem arra a sok testvérünkre is, akik keresztény életüket a hit és a szeretet teljességében élték meg, egyszerű és rejtett létezésben. Bizonyára közöttük sokan vannak rokonaik barátaink és ismerőseink.     

Hűséggel a hétköznapokban, a keresztség követelménye szerint  

Tehát a szentség ünnepét tartjuk. Azt a szentséget, ami többnyire nem nyilvánul meg nagy eseményekben vagy rendkívüli sikerekben, hanem amit hűségesen és a hétköznapokban lehet megélni a keresztség követelménye szerint. Életszentség ez, mégpedig Isten és a felebarát szeretetéért. Az önmagáról való megfeledkezés és a másokért való önátadás hűséges szeretete ez, mint azon anyák és apák élete, akik feláldozzák magukat családjaikért, szívesen le tudnak mondani önmagukról, jóllehet ez nem mindig könnyű, megannyi dolog, terv és program között – hangsúlyozta a pápa.  

A szenteket az jellemzi, hogy valóban boldogok

Ám van valami, ami a szenteket jellemzi, mégpedig, hogy valóban boldogok. Felfedezték a hiteles boldogság titkát, mely a lélek mélyén lakik és amelynek a forrása az Isten szeretete. Ezért hívjuk a szenteket boldognak. A boldogságok az ő útjuk, életcéljuk és hazájuk. A boldogságok az ő életútjuk, mely az Urat jelzi számunkra, hogy követhessük a nyomdokaikat. A mai evangéliumban hallottuk – emlékeztetett a pápa – amint Jézus meghirdette a boldogságokat egy nagy tömeg előtt a hegyen a galileai tó közelében.

A szelídség az a létezés- és életmód, mely közel hozza nekünk Jézust      

A boldogságok Krisztus arcéle és következésképpen a keresztény ember profilja is. Ezek közül most egyet szeretnék kiemelni, mondta a pápa: «Boldogok a szelídek». Jézus önmagáról mondja: «Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű» (Mt 11,29). Ez az ő sajátos önarcképe, mely feltárja  nekünk szeretete gazdagságát. A szelídség az a létezés- és életmód, mely közel hozza nekünk Jézust és eggyé tesz bennünket egymás között.

E föld szentjei azért imádkoztak és dolgoztak, hogy az egység és közösség kötelékeit szorosra fűzzék a keresztények között

Ez a szelídség oly módon jár el, hogy félretesszük mindazt, ami elválaszt és szemben áll, továbbá mindig új módját keressük annak, hogy előrehaladjunk az egység útján, miként ennek a földnek fiai és lányai tették, köztük a nemrég szentté avatott Elisabeth Hesselblad és Szent Brigitta, Európa társ-védőszentje – emlékeztetett a Szentatya. Azért imádkoztak és dolgoztak, hogy az egység és közösség kötelékeit szorosra fűzzék a keresztények között. Ékesszóló jel, hogy éppen ebben az országban, melyet különféle népek együttélése jellemez, emlékezünk együtt a Reformáció öt évszázadára. A szentek elnyerik ezeket a változásokat a szív szelídsége révén. A szelídséggel értjük meg Isten nagyságát és imádjuk őt őszinteséggel; ezenkívül pedig a szelídség annak a magatartása, aki tud veszteni, mert az ő egyetlen gazdagsága az Isten.  

Új élethelyzetek új boldogságai                   

A boldogságok valamiképpen a keresztény ember személyi igazolványa, amely őt Krisztus követőjeként azonosítja. Arra hívattunk, hogy boldogok legyünk, Jézus követői, szembesülve korunk fájdalmaival és félelmeivel, Jézus lelkülete és szeretete jegyében. Ilyen értelemben új boldogság-helyzeteket jelölhetnénk ki, hogy megújult és mindig időszerű lélekkel éljük meg azokat – fontolta meg a pápa, majd példaképpen párat felsorolt: Boldogok azok, akik hittel viselik a rosszat, amivel mások sújtják őket és szívből megbocsátanak; boldogok, akik a leselejtezettek és a peremre szorítottak szemébe néznek, így mutatva meg nekik a közelségüket; boldogok, akik felismerik az Istent minden személyben és azért küzdenek, hogy ezt mások is felfedezzék; boldogok, akik védelmezik és gondozzák a közös házat; boldogok azok, akik imádkoznak és dolgoznak a keresztények teljes közösségéért… Mindezek Isten irgalmasságának és gyengédségének a hordozói és bizonyára megkapják tőle a megérdemelt viszonzást.                 

Az életszentségre hívás mindenkinek szól

Kedves fivéreim és testvéreim – kezdte utolsó gondolatsorát Ferenc pápa – az életszentségre hívás mindenkinek szól és az Úrtól kell megkapni azt a hit lelkületével. A szentek az életükkel és az Istennél folytatott közbenjárásukkal bátorítnak minket és nekünk szükségünk van egymásra ahhoz, hegy szentek legyünk. Kérjük együtt a kegyelmet, hogy örömmel fogadjuk ezt a hivatást és dolgozzunk együtt, hogy be tudjuk tölteni azt. Mennyei Anyánkra, minden szent Királynőjére bízzuk a szándékainkat és a párbeszédet az összes keresztény teljes közössége kereséséért, hogy áldottak legyünk erőfeszítéseinkben és eljussunk az egységben való életszentségre – fejezte be homíliáját Ferenc pápa, melyet a malmöi Swedbank stadionban tartott szentmisén mondott Mindenszentek ünnepén. 

(vl)