2016-11-02 13:04:00

Menekültek, ökumenizmus, szekularizáció, emberkereskedelem: Ferenc pápa sajtótájékoztatója


A hagyományokhoz híven a Szentatya megtartotta légi sajtótájékoztatóját Rómába visszatérőben kétnapos svédországi látogatásáról, ahova a reformáció 500. évfordulója alkalmából utazott. Az újságírók a menekültkérdésről, a nők pappá szenteléséről, a karizmatikus megújulásról, valamint a venezuelai elnök vatikáni látogatásáról, az Európában terjedő szekularizációról, végül pedig az emberkereskedelem elleni küzdelemről faggatták a pápát.

Különbséget kell tenni menekült és bevándorló között. A kormányok legyenek óvatosak. A menekülteket integrálni kell, különben elgettósodnak

Az első kérdést a vendéglátó Svédország újságírója tette föl a menekültekkel kapcsolatban, utalva a pápa szavaira, aki a gyöngédség forradalmáról beszélt. Egyre több szíriai és iraki keres menedéket Európában, ám egyesek félelemmel reagálnak erre, vagy egyenesen úgy gondolják, hogy fenyegetik az európai kereszténység jövőjét. Svédország hagyományosan befogadó ország, de most itt is elkezdték lezárni a határokat. Mi erről a Szentatya véleménye?

Ferenc pápa argentinként és dél-amerikaiként köszönetet mondott Svédországnak a befogadásért, mivel számos honfitársát, chileieket, uruguayiakat fogadtak be a katonai diktatúra idején. A befogadás mellett azonban integrációra is szükség van, otthont keresni, iskolát, munkát adni az érkezőknek. Be kell őket illeszteni a helyi társadalomba. Svédország mintegy 9 milliós lakosából 850 ezer úgynevezett újsvéd, vagyis külföldről érkezett bevándorló, illetve annak a leszármazottja.

Európát a migráció formálta, a kultúrák integrációja

Emellett fontos különbséget tenni migráns és menekült között – figyelmeztetett a pápa. A migránsokat jól szabályozott jogok illetik meg és ezek szerint kell bánni velük. A menekültek viszont háborúk, éhezés, szörnyűségek elől menekülnek, ezért a menekültstátusz több odafigyelést, munkát igényel. Svédország e tekintetben is példát mutatott a menekültek elhelyezésében, a nyelv, a kultúra elsajátítása és az integráció elősegítésében. A kultúrák integrációjával kapcsolatban nem szabad megijednünk, mert Európát a különböző kultúrák folytonos integrációja alakította. Európát a migrációk formálták – mondta Ferenc pápa.

Nemcsak befogadásra van szükség, integrálásra is

Ami a határok lezárására vonatkozik: elviekben nem lehet bezárni a szívünket a menekültek előtt, de a kormányoknak óvatosnak kell lenniük. Nyitottnak kell lenni a befogadásra, de figyelembe kell venni, mennyi embert képesek elhelyezni, ugyanis nemcsak befogadni kell a menekülteket, hanem integrálni is. Nem humánus dolog becsukni a szívünket, bezárni az ajtót, mert hosszú távon ennek ára van. Politikai szinten ugyanakkor nem szabad óvatlannak lenni, vagyis több embert befogadni, mint amennyit integrálni tudunk, mert ennek is megfizetjük az árát. Ha ugyanis nem illesztjük be a menekülteket vagy a migránsokat a társadalomba, akkor elgettósodnak. Ha pedig egy kultúra nincs kölcsönhatásban a másikkal, akkor az veszélyes lehet – fejtette ki a pápa. A határaikat lezáró országok legrosszabb tanácsadója a félelem, a legjobb pedig az óvatosság – tette hozzá a Szentatya.

Továbbra sem lesznek női papok a katolikus egyházban

Svédországban a lutheránus egyház élén nő áll. Vajon elképzelhető, hogy az elkövetkező évtizedekben a katolikus egyházban is lesznek női papok? Vagy a katolikus papok félnek a versengéstől? – kérdezte egy svéd újságírónő a pápát.

Ami a nők pappá szentelését illeti, továbbra is II. János Pál pápa nyilatkozata van érvényben. Az egyház női, anyai oldalát hangsúlyozva Ferenc pápa leszögezte, hogy a nők sok mindent jobban csinálnak, mint a férfiak. Az egyház férfi vonalát a péteri dimenzió, az apostolok közössége és a püspöki szolgálat, míg a női vonalat a máriás dimenzió, az anyaság jellemzi. Az egyház nő, Jézus Krisztus jegyese, ezt nem szabad elfelejteni. Ennek a misztériumnak a fényében válik érthetővé a két dimenzió együttes jelenléte – magyarázta a pápa.

Karizmatikus megújulás: párbeszéd és tisztelet

A következő újságírói kérdés az ökumenizmussal kapcsolatban az evangéliumi, pünkösdista egyházakkal való kapcsolatokra vonatkozott. Ferenc pápa fölidézte két látogatását, amikor először Casertában fölkereste az evangéliumi egyházat, majd Torinóban a valdi közösséget és ott bocsánatot kért tőlük azoknak a katolikusoknak a nevében, akik vétettek ellenük. A párbeszéd jelentőségére utalva elmondta személyes tapasztalatát Buenos Airesből, ahol a katolikusok rendszeresen találkozókat tartottak a karizmatikus megújulás tagjaival, amelyeken mindig más felekezethez tartozó pap illetve lelkipásztor szólalt föl. Közös lelkigyakorlatokat is szerveztek, ami segítette a megértést, a párbeszédet, a közeledést, az együttműködést. Pünkösd vigíliájára terveznek egy nagy találkozót a római Circus Maximusba a karizmatikus megújulás 50. évfordulójára, amin várhatóan a pápa is felszólal majd.

A pünkösdista kifejezés félreérthető. Bergoglio eltiltotta a jezsuitákat a karizmatikusoktól, de később meggondolta magát

A pünkösdista kifejezés félreérthető, mert annyira elterjedt, hogy sokféle dologra, közösségre értik, amelyek nem egyformák, sőt ellentétesek - például Brazíliában -, ezért pontosságra kell törekedni. Argentínában a karizmatikus megújulás egyik első ellenzője éppen a mostani pápa volt, ugyanis a jezsuiták tartományfőnökeként megtiltotta rendtársainak, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Közismert volt véleménye, miszerint a szentmise liturgiája nem szambaiskola. Ma azonban éppen az ellenkezőjét gondolom róluk, ha a dolgokat rendesen végzik – magyarázta a pápa az újságíróknak.

A venezuelai elnök a Vatikánban: a párbeszéd a konfliktusok megoldásának egyedüli útja

Nemrég fogadta a Vatikánban a pápa Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezzel kapcsolatban a Szentatya elmondta, hogy az elnök kérte az audienciát, mert Rómában szállt át a Közel-Keletről hazatérőben. A párbeszéd az egyetlen út a konfliktusok megoldására, ennek elősegítése a pápa szívügye.

A szekularizáció a hívők langyossága és az önellátó ember gőgje miatt terjed

Egy francia újságíró arról faggatta a pápát, hogy vajon az Európában, különösen Franciaországban erős szekularizáció sorsszerű-e? Ki felel e jelenség terjedéséért, a laicista kormányok vagy a bátortalan egyház?

Én nem hiszek a végzetben – kezdte válaszát Ferenc pápa, majd utalt elődére, XVI. Benedekre, aki szerint amikor a hit langyossá válik, akkor meggyengül az egyház. Nyilvánvalóan nem elég erős az evangelizáció, de emellett egy kulturális folyamat hatása is érezhető: amikor az ember leszakad Teremtőjéről, és a rá bízott világ urának érzi magát, elfoglalja a teremtő Isten helyét, és a szekularizációban előbb-utóbb bűnt követ el ellene. Nem a laicitással van gond, hiszen szükség van egy egészséges laicitásra, a tudomány, a gondolkodás, a politika autonómiájára. Itt a probléma az önellátó ember gőgjéből fakad, aki maga teremt kultúrát és Istennek érzi magát.

Fontos arra is ügyelni, hogy ne essünk a világias spiritualitás csapdájába. Nem véletlenül imádkozott mindannyiunkért Jézus az utolsó vacsorán Atyjához, hogy védjen meg minket a világtól, a világiasságtól. Ez az álcázott szekularizáció nagyon veszélyes, amikor beszivárog az egyházba.

Küzdelem a modern rabszolgaság, emberkereskedelem ellen. Olaszországban nagyon jól működik a segítő önkéntes mozgalom

Az utolsó kérdés az emberkereskedelem témakörét érintette. Néhány nappal ezelőtt a pápa találkozott a Szent Márta csoport tagjaival, akik a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem ellen küzdenek. A német újságíró azt is szerette volna megtudni, hogy a pápa idén elmegy-e Németországba, ahonnan 500 éve kiindult a reformáció.

A jövő évi programterv még nem készült el. Az egyetlen szinte biztos úti cél India és Banglades, de még csak feltételesen – magyarázta a Szentatya.

Ami az emberkereskedelmet illeti, Ferenc pápának még Buenos Airesből személyes tapasztalatai vannak. Szegényekkel, egyetemistákkal dolgozott, majd püspökként katolikus és nem hívő csoportokkal több kezdeményezésben vett részt főként az Argentínába érkező latin-amerikai bevándorlók érdekében, akiket szörnyű módon kizsákmányoltak. Elvették útlevelüket, majd rabszolgaként dolgoztatták őket a gyárakban, rájuk zárva az ajtót. Egyszer tűz ütött ki az egyik üzemben, és a dolgozók gyerekei a teraszon voltak, majdnem mind meghaltak. A későbbi pápa két női szerzetesi kongregációval is együttműködött, akik a prostitúció rabszolgáit segítették. Olaszországban nagyon jól működik az önkéntesség, és a plébániai csoportok is igen aktívak ezen a téren. Néhány hónapja a pápa fölkereste az egyik szervezetet, akik a nők kizsákmányolása ellen küzdenek.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.